Notice: Undefined index: HTTP_REFERER in /bbw-data/files/www/bbw/web/controller/common/home.php on line 140

Klinikai Központ

Debreceni Egyetem

Egyedülálló népegészségügyi kutatás

Egyedülálló népegészségügyi kutatás

A magyar lakosság népbetegségekkel kapcsolatos genetikai és környezeti kockázatának komplex jellemzésére vállalkozott a Debreceni Egyetem egyik kutatócsoportja a Népegészségügyi Kar irányításával. Ilyen jellegű felmérést még nem végeztek Magyarországon.

Egy ország gazdasági versenyképességét döntően befolyásolja a munkaerő, a lakosság egészségi állapota. Bizonyított, hogy amennyiben a születéskor várható átlagos élettartam egy évvel megnő, az mintegy 4 százalékos GDP emelkedést eredményez. Ezt alapul véve tűzte ki célul a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kara, hogy másfél miiárd forintból megvalósuló projektje keretében azonosítja a legnagyobb súlyú népbetegségekre: a szív- és érrendszeri-, bizonyos daganatos, valamint a cukorbetegségre hajlamosító állapotokat, kockázati tényezőket, illetve népegészségügyi cselekvési tervet határoz meg mérséklésükre. A nemzetközi szinten is újszerű kockázatbecslő eljárások alkalmazása, és az azok eredményei alapján meghatározott beavatkozások révén érdemben javulhat a magyar lakosság egészségi állapota, ezáltal pedig a gazdaság teljesítőképessége.

- Ahhoz, hogy teljes képet kapjunk a hazánkban élők egészségéről, a leghátrányosabb helyzetű lakosok, a romák helyzetét is fel kell tárnunk. Se egészségi, se halálozási mutatóikról nincsenek megbízható adatok, nemcsak Magyarországon, de Európában sem. Ezért hiánypótló a célkitűzés, hogy felmérjük egészségi állapotukat, az azt meghatározó környezeti, életmódbeli és genetikai tényezőket – ismertette Ádány Róza professzor, a kutatócsoport vezetője.

A teljeskörű felméréshez a cigány lakosságra vonatkozó adatok mellett a magyar lakosságra általában jellemző népegészségügyi mutatók ismeretére is szükség van. Ezért az egyetemi program központi eleme egy olyan reprezentatív, 500-500 emberen elvégzett vizsgálat, amivel meghatározzák az egészségi állapot mutatóit és a betegégekkel szembeni genetikai kockázatokat. A felmérés újdonságát az összetettsége adja. Elsőként az életmódtényezőket, többek között a dohányzási, alkoholfogyasztási, táplálkozási szokásokat, valamint a fizikai aktivitást tárják fel, kérdőíves vizsgálat keretében.

Ezt követően fizikális vizsgálatok következnek, melyek kiterjednek a rutin eljárások mellett a túlsúly, az elhízás mértékének meghatározására, illetve speciális laboratóriumi teszteket is végeznek, melyek elsősorban a megbetegedésekhez vezető anyagcserezavarok és az erre hajlamosító genetikai tényezők kimutatását célozzák. Az adatok összefüggéseit is vizsgálják, hogy kiderüljön, a különböző tényezők hogyan hatnak egymásra, s hogy a betegségekkel szembeni veszélyeztetettség a maga összetettségében felismerhető és jellemezhető legyen.

Speciális laboratóriumi vizsgálatokat tesz majd lehetővé az a nagy érzékenységű, tömegspektrográffal kapcsolt folyadékkromatográf, melyet a projekt keretében szerez be a kutatócsoport. A műszer a táplálkozással összefüggésben és annak következményeként kialakuló zsírháztartási zavarok felismerését biztosítja a biológiai funkcióval rendelkező lipidek elválasztása és azonosítása révén. Ezen vizsgálatok eredményei alapján speciális kockázatbecslő és veszélyeztetettséget előrejelző szűrővizsgálati módszerek kidolgozását is tervezik a szakemberek. Az új eljárások szabadalmaztatása és szűrővizsgálati bevezetése új nemzetközi együttműködések és világszínvonalú piaci szolgáltatások lehetőségét is előrevetíti.

- A munkánk során születő új tudományos eredmények eljuttatása az egészségpolitikához, az egészségügy és népegészségügy szakmai szereplőihez, az egészségi állapotot befolyásoló valamennyi szektor érintettjéhez és a lakossághoz legalább annyira fontos, mint maga a kutatás. Az eredmények átütő sikerű népegészségügyi programot alapozhatnak meg, amely a lakosság egészségi állapotának javulásához, azáltal pedig gazdasági teljesítőképességének növekedéséhez vezethet – tette hozzá Ádány Róza professzor.

A GINOP-pályázat keretében megvalósuló kutatásban a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karának intézetei, tanszékei mellett a Gazdaságtudományi és az Általános Orvostudományi Karok különböző egységei, valamint doktori iskolák is részt vesznek, a kutatócsoportok munkáját nemzetközi tanácsadó testület segíti. A projekt négyéves futamideje alatt nemcsak közlemények megjelentetését tervezik vezető nemzetközi szakfolyóiratokban, de a fiatal kutatók önálló tudományos munkára való felkészítését – hozzásegítve őket a tudományos fokozat megszerzéséhez - is kiemelt feladatnak tekintik.

 

Sajtóiroda - TH


vissza