Új technológia a betegellátásban

2021, augusztus 26 - 13:39
Többéves fejlesztés eredményeként, egyedülálló technológiát alkalmazó széklet-transzplantációs betegellátó egység és baktériumsejt-bank jött létre a Debreceni Egyetemen a Clostridioides difficile baktérium által okozott vastagbélgyulladás kezelésére. A terápiára a COVID miatt nő az igény.

A Clostridioides difficile (CD) kórokozó az egészséges emberek vastagbelében is megtalálható, elszaporodását azonban a bélben élő többi, úgynevezett „jó” bélbaktérium megakadályozza. Amennyiben azonban a jó baktériumflóra valamilyen okból elpusztul vagy összetételében megváltozik, a CD elszaporodhat, és kialakulhat az álhártyás vastagbélgyulladás (CDI), amely egy életveszélyes megbetegedés. A Clostridioides difficile mérgező anyagot termel, amely károsítja a bél nyálkahártyáját, és nagyfokú gyulladást, vizenyőt, illetve sejtelhalást vált ki. A bélgyulladás következtében hasmenés, fogyás, általános testi leromlás jelentkezik, de bélelhalás és vérmérgezéses állapot is kialakulhat. Legtöbbször a bélflórát károsító antibiotikum kezelés, de gyakran a beteg immunhiányos állapota (idős kor, daganatos betegek kemoterápiája, szteroidkezelés) játszik szerepet a fertőzés kialakulásában.

A kutatást vezető Nagy Gergely György rektori megbízott, orvosszakmai vezető a hirek.unideb.hu-nak elmondta, hogy a gyakori antibiotikumhasználat következtében már a koronavírus-járvány előtti években halmozottan fordult elő az álhártyás vastagbélgyulladás, a pandémia miatt azonban egyre több lett a beteg.

- A koronavírus-fertőzöttek gyakran részesülnek váltott széles-spektrumú antibiotikum kezelésben, mellette a tüdőt károsító immunológiai folyamat megfékezésére immunrendszert gyengítő szereket, például szteroidot kapnak. Ezen felül a SARS-CoV-2 fertőzés önmagában is képes a bélnyálkahártyát károsítani. A betegség a tapasztalatok szerint szokatlanul súlyos formában zajlik és igen gyakori a terápiára nem reagáló vagy sikeres kezelés után kiújuló eset – magyarázta a szakember.

Nagy Gergely György kifejtette, hogy hagyományosan a CDI kezelése a kiváltó tényező megszüntetéséből és ezzel párhuzamosan a Clostridioides difficilére ható antibiotikummal történik, azonban egyre többször észlelték, hogy a szokványos terápiára a betegség nem, vagy csak alig reagál.

- Ezeknek az eseteknek egy új, nemzetközileg is elfogadott kezelési eljárása a széklettranszplantáció vagy más néven széklet baktérium terápia, faecalis mikrobióta transzplantáció (FMT). A módszer lényege, hogy egy egészséges személytől (donor) nyert, speciális szuszpenziós készítménnyé alakított székletet juttatunk a beteg (recipiens) bélrendszerébe vékonybél-, vagy gyomorszondán át, vagy vastagbéltükrözés segítségével. A székletben lévő egészséges („jó”) baktériumflóra kiszorítja a mérget termelő clostridioides törzset, és gyorsan helyreállítja az élettani bélflórát. Az eljárással a betegek nagy részénél gyors, pár napon belüli gyógyulást lehet elérni – ismertette orvosszakmai vezető.

A széklettranszplantáció a COVID előtt is csak néhány hazai intézményben volt elérhető. A járvány miatt pedig lényegében a Debreceni Egyetemen kívül megszűnt a betegek hozzáférése az eljáráshoz, mert nem volt kialakítva az a technológiai háttér, mellyel garantálni lehetett az emberi székletből származó graft előállítása során a recipiens és a személyzet biztonságát. Többek között erre a kihívásra is megoldást kínál az egyetemen kialakított rendszer.

- A COVID-szűrés minden elemét tartalmazó és változatos egyéb kórokozók genetikai azonosítását is magában foglaló egyedi donorszűrési protokollt alkalmazunk az Orvosi Mikrobiológiai Intézet közreműködésével. A transzplantációhoz szükséges széklet homogenizátum előállítását egy speciálisan erre a célra fejlesztett, szofisztikált, zárt rendszerű, új eszközzel, fagyasztott székletbanki háttér igénybevételével végezzük, mely mind a beteg, mind pedig a beavatkozást végző személyzet számára biztonságosabb, mint az eddig hagyományosan alkalmazott technológiák. A Belgyógyászati Intézetben erre a feladatra dedikált feldolgozó egység és a fagyasztott graftok tárolásához szükséges -80 °C fokos hűtőrendszer üzemel. Az egységes minőségirányítási környezetbe ágyazott folyamatot multidiszciplináris szakembergárda felügyeli – hangsúlyozta Nagy Gergely György.

A Debreceni Egyetemen fejlesztett eljárással a régióban már korábban, a COVID-időszak előtt is számos sikeres beavatkozást végeztek. A járvány következtében megnőtt igények miatt idén február óta 54 CDI-ben szenvedő beteg faecalis mikrobióta transzplantációval történő kezeléséhez 65 graftot biztosítottak. A betegek jelentős része COVID-fertőzés szövődményeként szorult ellátására.

- Megkezdtük az egyetemen kívüli külsős intézmények számára is a fagyasztott graftok biztosítását, ezzel regionális szintű ellátást tudunk nyújtani szorosan együttműködve a régió vezető egészségügyi intézményeivel. Többek között Budapesten, Miskolcon és Nyíregyházán fekvő beteg kezelésére is sor került a Debreceni Egyetemen előállított fagyasztott készítményekkel - mondta el a rektori megbízott.

Nagy Gergely György kitért rá, hogy a betegek kezeléséhez szükséges graftok előállításának költségeit közfinanszírozás hiányában az intézmények saját forrásból vállalták, de bíznak benne, hogy a Debreceni Egyetem által benyújtott finanszírozási kérelem alapján a közeljövőben ez az akadály is elhárul, és a baktériumsejt-terápia országosan elérhetővé válhat a betegek számára.

A széklet-transzplantáció segítségével végzett baktériumsejt-terápia a jövőben egyéb bél-, esetleg immunológiai eredetű betegségek kezelésére is megoldást jelenthet. 

Sajtóiroda- CzA