Mire való? - Sürgősségi ellátás

A sürgősségi ellátásban történő várakozást (beleértve a mentőszolgálatot, az orvosi ügyeleteket és a sürgősségi osztályokat is) jelentősen befolyásolja a nem sürgősségi kórképekkel történő igénybevétel. Amennyiben a nem hirtelen fellépő panaszaikkal (több napja vagy hete tartó betegség hirtelen állapotromlás nélkül) a háziorvosi rendelés vagy a szervezett szakrendelések helyett a sürgősségi ellátást veszik igénybe, az a várakozási időket jelentősen megnöveli. Így előfordulhat, hogy több időt kell várni egy sürgősségi osztályon, mint a háziorvosnál vagy a szakrendelőben.

Akinek hetek óta egészségügyi panaszai vannak, és állapota nem romlik, jobb, ha kivárja a másnapot és elmegy a háziorvosához vagy a járóbeteg-rendelőbe. A feledékenyek is jobban járnak, és jót tesznek betegtársaiknak is, ha krónikus bajukra szedett orvosságok sürgős pótlására nem az ügyeletet használják, hanem a háziorvosuktól kérik a receptet.

Az alábbi tünetek esetén viszont életmentő lehet, ha egyenesen a legközelebbi sürgősségi ellátóhelyre mennek:

  • nehéz légzés, mellkasi fájdalom,
  • vérzéses állapot, hirtelen fellépő mozgás- vagy beszédképtelenség, a végtagok érzékelésének elvesztése,
  • ájulás, mérgezés, allergiás reakció,
  • vérköpés, vérhányás, elhúzódó hányás vagy hasmenés,
  • a mentális állapot megváltozása, zavartság, szokatlan viselkedés, öngyilkossági gondolatok,
  • hirtelen fellépő, soha nem tapasztalt erősségű fejfájás, látászavar,
  • ellátást igénylő seb, égési sérülés,
  • törött csont, fejsérülés, hirtelen keletkező ízületi fájdalom,
  • nem szűnő szédülés, gyengeség,
  • tartós, csillapíthatatlan láz,
  • szapora, rendszertelen szívdobogásérzés,
  • 40/perc alatti pulzusszám, melyhez gyengeség, szédülés, a tudatállapot megváltozása, ájulásérzés, illetve eszméletvesztés társul.

A sürgősségi ellátás színterei:

  • helyszíni ellátás (elsősegélynyújtás, akut életveszély elhárítása, újraélesztés megkezdése, mentőhívás) mentőszolgálat által történő ellátás, (állapot stabilizálás, tovább szállítás),
  • háziorvosi ellátás
  • alapellátási (háziorvosi) ügyeleti ellátás,
    • melyet hétköznapokon reggel 08:00-16:00 óráig a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Sürgősségi Klinikája biztosít,
    • továbbá hétköznapokon 16:00-08:00 óráig, illetve hétvégén és ünnepnapokon az Országos Orvosi Ügyelet Nonprofit Kft. lát el a DE KK Sürgősségi Klinika épületében
  • intézeti ellátás
    • Debreceni Egyetem Klinikai Központ Sürgősségi Klinika, mely Debrecen város felnőtt lakosságának nem baleseti jellegű sürgősségi ellátását végzi (sürgősségi osztály)
    • Kenézy Gyula Egyetemi Kórház Sürgősségi Osztály, mely Debrecen város felnőtt lakosságának baleseti jellegű, továbbá Debrecen vonzáskörzetébe tartozó betegek baleseti és nem baleseti jellegű sürgősségi ellátását biztosítja.

A sürgősségi ellátást igénylő állapotok jellemzője, hogy a tünetek:

  • hirtelen kezdődnek (trauma, mérgezések, szívritmus zavarok, szív érrendszeri zavarok, agyi keringési zavarok, hő ártalmak, áramütés, vízi balesetek, akut hasi katasztrófák),
  • gyors lefolyásúak (percek, órák),
  • állapotrosszabbodás látványos és gyors,
  • időfaktor jelentősége, a beteg „aranyórája” – rövid idő alatt látványos, érezhető állapotrosszabbodás.

Frissítés dátuma: 2019.04.29.