A sürgősségi ellátásban történő várakozást (beleértve a mentőszolgálatot, az orvosi ügyeleteket és a sürgősségi osztályokat is) jelentősen befolyásolja a nem sürgősségi kórképekkel történő igénybevétel. Amennyiben a nem hirtelen fellépő panaszaikkal (több napja vagy hete tartó betegség hirtelen állapotromlás nélkül) a háziorvosi rendelés vagy a szervezett szakrendelések helyett a sürgősségi ellátást veszik igénybe, az a várakozási időket jelentősen megnöveli. Így előfordulhat, hogy több időt kell várni egy sürgősségi osztályon, mint a háziorvosnál vagy a szakrendelőben.
Akinek hetek óta egészségügyi panaszai vannak, és állapota nem romlik, jobb, ha kivárja a másnapot és elmegy a háziorvosához vagy a járóbeteg-rendelőbe. A feledékenyek is jobban járnak, és jót tesznek betegtársaiknak is, ha krónikus bajukra szedett orvosságok sürgős pótlására nem az ügyeletet használják, hanem a háziorvosuktól kérik a receptet.
Az alábbi tünetek esetén viszont életmentő lehet, ha egyenesen a legközelebbi sürgősségi ellátóhelyre mennek:
nehéz légzés, mellkasi fájdalom,
vérzéses állapot, hirtelen fellépő mozgás- vagy beszédképtelenség, a végtagok érzékelésének elvesztése,
ájulás, mérgezés, allergiás reakció,
vérköpés, vérhányás, elhúzódó hányás vagy hasmenés,
a mentális állapot megváltozása, zavartság, szokatlan viselkedés, öngyilkossági gondolatok,
hirtelen fellépő, soha nem tapasztalt erősségű fejfájás, látászavar,
ellátást igénylő seb, égési sérülés,
törött csont, fejsérülés, hirtelen keletkező ízületi fájdalom,
nem szűnő szédülés, gyengeség,
tartós, csillapíthatatlan láz,
szapora, rendszertelen szívdobogásérzés,
40/perc alatti pulzusszám, melyhez gyengeség, szédülés, a tudatállapot megváltozása, ájulásérzés, illetve eszméletvesztés társul.
A sürgősségi ellátás színterei:
helyszíni ellátás (elsősegélynyújtás, akut életveszély elhárítása, újraélesztés megkezdése, mentőhívás) mentőszolgálat által történő ellátás, (állapot stabilizálás, tovább szállítás),
háziorvosi ellátás
alapellátási (háziorvosi) ügyeleti ellátás,
melyet hétköznapokon reggel 08:00-16:00 óráig a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Sürgősségi Klinikája biztosít,
továbbá hétköznapokon 16:00-08:00 óráig, illetve hétvégén és ünnepnapokon az Országos Orvosi Ügyelet Nonprofit Kft. lát el a DE KK Sürgősségi Klinika épületében
intézeti ellátás
Debreceni Egyetem Klinikai Központ Sürgősségi Klinika, mely Debrecen város felnőtt lakosságának nem baleseti jellegű sürgősségi ellátását végzi (sürgősségi osztály)
Kenézy Gyula Egyetemi Kórház Sürgősségi Osztály, mely Debrecen város felnőtt lakosságának baleseti jellegű, továbbá Debrecen vonzáskörzetébe tartozó betegek baleseti és nem baleseti jellegű sürgősségi ellátását biztosítja.
A sürgősségi ellátást igénylő állapotok jellemzője, hogy a tünetek:
hirtelen kezdődnek (trauma, mérgezések, szívritmus zavarok, szív érrendszeri zavarok, agyi keringési zavarok, hő ártalmak, áramütés, vízi balesetek, akut hasi katasztrófák),
gyors lefolyásúak (percek, órák),
állapotrosszabbodás látványos és gyors,
időfaktor jelentősége, a beteg „aranyórája” – rövid idő alatt látványos, érezhető állapotrosszabbodás.