Az intézkedés leírása
Az országban az egészségügyi ellátás színvonala és szervezettsége nem kielégítő, ráadásul területileg egyenetlen. Különösen igaz ez az elmaradott régiókban és kistelepüléseken, ahol a munkanélküliség és a hátrányos helyzetű lakosság aránya magas. A probléma a három legelmaradottabb régió munkavállalóit jelentős mértékben érinti: az elmaradott régiókban a munkavállalók közül a táppénzbe vettek aránya mintegy 11%-al, az egy jogosultra eső táppénzes napok száma kb. 21%-al magasabb az országos átlagnál. Az egészségügyi intézmények közötti elektronikus kommunikáció, a betegekre vonatkozó adatokhoz való hozzáférés nehézkes, ami szükségtelenül ismételt vizsgálatokhoz és kezelésekhez vezet, a betegnek pedig felesleges utazásokat és várakozásokat jelent. Az elmaradott régiókban az egészségügyi intézmények vezetését az adekvát adatkezelés és a megfelelő tudásmenedzsment hiánya szintén hátráltatja. Az intézmények költséghatékony vezetéséhez szükséges információk nem állnak rendelkezésére. A jelenlegi információtechnológiai eszközök sem az adatfeldolgozás, sem a kommunikáció megfelelő minőségét, biztonságát és sebességét nem biztosítják. Az előbb említett hiányosságok ellenére minden intézmény és háziorvosi szolgálat rendelkezik számítógépes munkahelyekkel és elektronikus betegnyilvántartással, és számottevő egészségügyi információtechnológiai tapasztalattal bír.
A munkavállaló és a társadalom érdeke egyaránt az, hogy a betegségek miatt a munkából való kiesés a minimumra csökkenjen. Ez elérhető az egészségügyi ellátó rendszer szervezettségének és a diagnosztikai és gyógyító folyamatok tevékenységeinek optimalizációjával, melyet egy regionális, az ellátás minden szintjére kiterjedő egészségügyi információrendszer nagyban támogat.
Az intézkedés keretében kifejlesztendő regionális, intézményközi információ mintarendszerek a betegekre vonatkozó egészségügyi információ gyors, pontos elérését teszi lehetővé a rendszerhez csatlakozó egészségügyi ellátó intézmény számára. Az ismételt vizsgálatok és kezelések elkerülhetők lesznek, a diagnosztika lerövidül és a beteg munkavállalók gyógyulási ideje csökken. A beteg munkavállalók gyógyulási idejének - pusztán az egészségügyi folyamatok eddigi esetlegessége helyett regionális szintű, ezáltal hatékonyabb szervezéséből fakadó - csökkenése a régiók munkaerejének jobb kihasználását, tehát a regionális versenyképesség növekedését vonja maga után. Az elmaradott régiókban az egészségügyi intézmények gazdaságos működtetését és költséghatékony vezetését az intézkedés intézményen belüli információtechnológiai fejlesztésekkel támogatja. Az intézményen belüli IT fejlesztések az anyagi és emberi erőforrások jobb kihasználását teszik lehetővé. Az egészségügyi regionális intézményközi mintaprojektek fejlesztésének további hozadéka, hogy javul az ellátott betegek komfortérzete; hatékonyabb lesz a régióban az egészségügyi ellátók együttműködése; és hogy az országos egészségpolitikai döntéshozók számára regionális szintű információt biztosít.
Az intézményközi fejlesztés társult tagjainak lehetősége nyílik továbbá belső, intézményi informatikai rendszerük fejlesztésére, amely az intézményközi információs rendszer megteremtésének és későbbi üzemeltetésének alapjául szolgál.
Az intézkedés célja
Az intézkedés célja az elmaradott régiók aktív munkakorú lakossága egészségi állapotának javítása, az információtechnológiai infrastruktúra fejlesztésével:
- a regionális hatékonyság növelése a regionális szintű egészségügyi információ-kezelés javításával
- az egészségügyi intézmények költséghatékony működtetéséhez szükséges IT feltételek javítása
- a regionális egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés javítása, különösen a halmozottan hátrányos helyzetűek esetében
- a régió beteg munkavállalóinak gyorsabb felépülése a betegségekből
Az intézkedés a céljait az alábbi tevékenységek révén éri el
- regionális intézményközi információ mintarendszer fejlesztése, melynek eredménye lesz az egészségügyi információ regionális szintű megteremtése és hozzáférésének biztosítása az ellátás minden szintjén
- intézményen belüli információrendszerek korszerűsítése, integrálása, melynek eredménye az egészségügyi intézmények költséghatékony vezetéséhez szükséges működési, gazdasági jellegű információ szerzése és az intézmények egészségügyi ellátó színvonalának emelése
- informatikai képzés, amely a végfelhasználók és a rendszeradminisztrátorok számára szükséges a rendszerek működtetéséhez
Az intézkedés megvalósítása maximálisan illeszkedik az NFT és a HEFOP célkitűzéseihez és kapcsolatban áll a 4. prioritás másik, egészségügyet érintő 4.3. intézkedésével. A tervezett egészségcentrum modell, a régiókban megvalósuló diagnosztikai, szűrő és orvosi rehabilitációs központok például a régiónként megvalósuló intézményközi információs rendszer társulásához a későbbiekben csatlakozva még hatékonyabbá tehetik a működésüket.