A Debreceni Egyetem Klinikai Központja történelmi jelentőségű, patinás múltra tekint vissza. A magyar törvényhozás az 1912. évi XXXVI. törvénycikkben rendelkezett a Debreceni Egyetem, valamint egy oktatási célnak megfelelő közkórház alapításáról. Büszkeségre ad okot, hogy az egyetemi telep létrehozását a város legszebb részén, a Nagyerdő fái között képzelték el. A klinikatelep építkezései Korb Flóris műépítész tervei alapján – neobarokk stílusban – 1914-ben kezdődtek meg.
A Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetemet a klinikatelep Felvételi épületében – mely jelenleg a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Elnöki Hivatal igazgatási épületeként működik – IV. Károly és felesége, Zita királyné 1918. október 23-án ünnepélyes körülmények között avatta fel.
Az orvoskar – sokévi előkészítő munka után – 1921. november 4-én nyílt meg. Az orvoskari építkezések az elkövetkezendő években tovább folytatódtak, jelentős mértékben hozzájárulva a gyógyító tevékenységgel összefüggő oktató és kutató munka kibontakoztatásához. Ezen eredményes tevékenység további alapját képezte az évek alatt Debrecenbe érkező, a közös munkába bekapcsolódó, új, hazánkban és nemzetközileg is elismert szakemberek alkalmazása.
A II. világháborús események következtében a Tudományegyetem Orvostudományi Kara 1944. októberében Budapesten elhelyezve folytatta tevékenységét. 1944. végén a kar tizenöt kinevezett professzora közül mindössze négyen maradtak Debrecenben, biztosítva a gyógyító munka folyamatosságát.
Csilléry professzor – a kitelepítendő magyar egyetemek kinevezett kormánybiztosa – a német követségen tárgyalásokat kezdeményezett az egyetemek Németországba helyezéséről: az egyezmény szerint a vidéki karok Halle/an der Saale területére kerültek kitelepítésre. A történelmi események hatására, 1945. júniusára azonban a tanárok, a segédszemélyzet és a hallgatók körében is erős hazatérési törekvések támadtak. A Debrecenbe visszatértek folytatták az itt megkezdett munkát. A kitartó és fáradhatatlan tevékenység eredményeként az 1945/46-os tanévben már 116 oktató dolgozott teljes állásban, az orvostanhallgatók száma pedig közel 400-ra emelkedett.
A Minisztertanács 1951-ben kiadott rendelete az orvostudományi karokat a tudományegyetemek szerkezetéből kiemelte, így a több fakultású Tudományegyetemből az Orvoskar kivált, és önálló intézményként megalakult a Debreceni Orvostudományi Egyetem (DOTE). Az évek folyamán új klinikák és intézetek létesültek, és létrejött a fogorvosi szak is 1976-ban, valamint 1988-ban megkezdte működését a nyíregyházi Egészségügyi Főiskola, mely rövid idő alatt a DOTE Egészségügyi Főiskolai Karává nőtte ki magát.
Többéves előkészítő munka után, húszezres hallgatói létszámmal, 2000. január 1-jével létrejött a Debreceni Egyetem, mely öt egyetemi és három főiskolai karral kezdte meg működését.
A 27/1951. (1. 28.) MT sz. rendelettel önálló egyetemként létrehozott Debreceni Orvostudományi Egyetem 2000. január 1-jével vált az integrált Debreceni Egyetem tagjává. Az egyesülést követően a korábbi orvosegyetem alapjaira építve alakult meg az Orvos- és Egészségtudományi Centrum, amely magába foglalta az Általános Orvostudományi Kart, a Fogorvos-tudományi Intézetet, a Gyógyszerész-tudományi Intézetet, a Népegészségügyi Iskolát, valamint a Nyíregyházi Egészségügyi Főiskolai Kart is.
A Centrum keretei között a gyógyító tevékenység 1690 klinikai ágyon valósult meg, a Tiszántúl és Északkelet-Magyarország lakosságának progresszív betegellátását biztosítva. Kiemelendő, hogy a Centrum az országosan és nemzetközileg is ismert és elismert betegellátó tevékenységére tekintettel nagyszámú beteget vonzott más megyékből és régiókból is. Hetven világhírű orvosprofesszor, kilencven nemzetközileg ismert és elismert egyetemi docens és száznegyven egyetemi adjunktus vezetésével közel ezer orvos és kétezer egészségügyi szakdolgozó százötvenezer beteg gyógyulását segítette évente.
A következő, szervezeti átalakulás szempontjából mérföldkő-jelentőségű esemény 2014. január 1-jén következett be, amikor a centrumok megszűntek, és – az Egyetem 14 Kara mellett – létrejött a Debreceni Egyetem Klinikai Központja.
Az intézményi fejlődés következő állomása – mely egyben a debreceni betegellátás életében is új időszámítást eredményezett – a 2021. január 1-jén megvalósult szervezeti és szakmai integráció, melynek köszönhetően a Debreceni Egyetem Klinikai Központja az ország egyik legnagyobb egészségügyi ellátó szervezetévé vált. Az átalakulás első jele a névváltozás volt, hiszen az új Klinikai Központon belül létrejött a Kenézy Gyula Campus, illetve a Nagyerdei Campus.
A dinamikusan, tervszerűen lezajlott integráció eredményeképp a szakmai elvárások mentén új, önálló klinikák alapítására került sor. A párhuzamosságok megszüntetésének igényével a betegutak egyszerűsítése és egyértelműsítése is megtörtént, továbbá új szinten valósult meg a betegtájékoztatás, a páciensekkel történő kommunikáció. Kiemelendő, hogy az integráció keretében a Kenézy Gyula Campuson működő szervezeti egységek klinikai rangra emelése is megvalósult, melynek eredményeképp részben centralizált, részben pedig kétpólusú ellátás jött létre.
Mindezen intézkedések célja a betegelégedettség, valamint a betegellátás biztonságának és minőségének növelése, a klinikai szakellátásokhoz való hozzáférés esélyegyenlőség elvét szem előtt tartó megkönnyítése volt.
Kiemelendő, hogy az infrastrukturális és kubaturális fejlesztésekre, korszerűsítésekre is kiemelt hangsúly került, melynek eredményeképp új klinikai épületek létesültek, továbbá az eszközparkok modernizálására is sor került.
Jelentős szervezeti változásnak tekinthető a közel száz éves múltra visszatekintő Berettyóújfalui Gróf Tisza István Kórház integrációja. A Kórház 2023. július 1-től kezdődően a Debreceni Egyetem Klinikai Központjának részeként, Gróf Tisza István Campus névvel, klinikai campusként működik.
Az integrációs folyamatok eredményeként intézményünk jelenleg közel 3500 ágyon, több mint 7200 dolgozó közreműködésével, három klinikai Campust magába foglaló szervezeti struktúra keretei között működik, hazánk, s a közép-európai régió egyik legmeghatározóbb egészségügyi intézményeként. Több mint négymilliós éves betegforgalommal, a progresszivitás legmagasabb szintjén biztosítunk ellátást mintegy 25 klinika, 14 betegellátó osztály, 6 betegellátó központ és 9 diagnosztikai egység keretei között.
Alapvető célunk és egyben küldetésünk, hogy a hagyományok tiszteletén alapuló, nagy ívű, dinamikus fejlődés a jövőben is folytatódjon, és a kor színvonalának megfelelő, hatékony és odaadó gyógyító tevékenységet biztosítsunk valamennyi szakterület vonatkozásában. Elsődleges feladatunknak tekintjük továbbá a legmagasabb szintű diagnosztikai és terápiás tevékenység fejlesztését, országos, regionális profilok kialakítását, interdiszciplináris együttműködések megvalósítását, valamint a nemzetközi intézményekkel történő kapcsolatteremtést.
A gyógyító tevékenység mellett – a Debreceni Egyetem részeként – kiemelt hangsúlyt fektetünk az oktatás, kutatás, betegellátás hármas elvét egységbe foglaló egyetemi szerepvállalás valamennyi klinikai Campuson történő megvalósításához. Célunk, hogy a 21. század színvonalának megfelelő, a szakma hazai és nemzetközi világában elismert egészségügyi és gyakorlati képző központként működjünk, folyamatosan gyarapítva ismereteinket az új tudományágak területén, mely a betegségek megelőzésének és gyógyításának új lehetőségeit biztosítja.
Felhasznált szakirodalom:
Kapusz Nándor – Petrovics Alica – Vásárhelyi Ferencné: Kilencvenéves a debreceni orvosképzés. Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Debrecen, 2008