A súlyos akut légzési szindróma koronavírus 2 (SARS-CoV-2) okozta COVID-19 világjárvány globális egészségügyi válságot eredményezett és megterhelte az egészségügyi forrásokat. Mivel a vírus tartósan velünk marad, rendkívül fontos, hogy megértsük a fertőzötteket és a fertőzésből felépülőket körülvevő egészségügyi kérdéseket. A COVID-19 okozta akut betegségen túl, egyre növekvő számban számolnak be tartós és hosszan tartó hatásokról a betegség lezajlását követően is (úgynevezett Poszt-COVID-19 szindróma), mely tartós (>12 hét) tünetekkel és/ vagy késleltetett, vagy hosszútávú szövődményekkel jellemezhető. A perzisztáló vagy fluktuálóan jelentkező tünet(ek), akadályozzák a betegek COVID-19 fertőzés előtti életviteléhez való visszatérését és a munkába állást, amelynek nemzetgazdasági terhei vannak, illetve az életminőség csökkenésével járnak. A magyar populációval és régiónkkal kapcsolatban rendkívül limitált a rendelkezésre álló epidemiológiai adatok mennyisége.
Ezért a DE Kontrolling és Betegdokumentációs Osztály segítségével epidemiológiai adatbázist építettünk a DE KK-ban használt orvosinformatikai rendszereiben (MedSolution, UDMed) a COVID fertőzésen átesett több mint 30000 beteg elérhető demográfiai, klinikai (korábbi kórtörténet, társbetegségek, kockázati tényezők, felvételi panaszok, státusz, súlyossági scorok), laboratóriumi és képalkotó, valamint a kezelésre (specifikus és nem specifikus) és betegségkimenetelre vonatkozó adataiból anonimizált formában. Az adatbázist egy ún. „master templátba” integráltuk, amely közel 400 klinikai és biokémiai változót tartalmaz, amely szükségesek a betegséglefolyás leírásához. Ez lesz az alapja a retrospektív adatbázis elemzéseknek és modellezéseknek.
Vizsgálataink során olyan eddig ismeretlen tényezők feltárását tűztük ki célul, melyek megteremtik a lehetőséget a fertőzésen még át nem esett egyének között a súlyos betegség kialakulása szempontjából leginkább veszélyeztetett személyek azonosításához, az akut és poszt-COVID-19 betegségben szenvedő egyének kockázatbecsléséhez, valamint a rendelkezésre álló gyógyszeres kezelés eddigieknél hatékonyabb megválasztásához. Az akut COVID-19 fertőzés kezelésének és a társbetegségek – különös tekintettel a gasztroenterológiai, azon belül is a krónikus májbetegségekre és azok előrehaladott stádiumaira – hatásának jobb megismerése a rövid és hosszútávú betegséglefolyására, a jelenlegi terápiás protokollok módosítását és az egyénre szabott kezelés megvalósulását fogja elősegíteni. A poszt-COVID kutatás várható eredményei hozzá fognak járulni a hazai populációban a COVID-19 betegség rövid- és hosszú távú következményeinek jobb megértéséhez, úgy, mint annak előfordulási gyakorisága és szervspecifikus jellegzetességei.