A sürgősségi ellátás működése

A sürgősségi ellátás kulcsa az úgynevezett triázs-rendszer, a súlyossági kategóriák használata. Mindegyik kategória esetében meghatározzák, hogy mennyi időn belül kell az adott betegnek orvosi ellátást kapnia. Cél, hogy lehető legrövidebb időn belül – mentővel történő érkezéskor 5 percen belül – rögzítsék a beteget a sürgősségi ellátás informatikai rendszerében, majd 10 percen belül sorolják be a triázs-rendszerben aktuális állapotának súlyossága szerint. 2019. január 1-től ezt a célt segíti a Magyar Sürgősségi Triázs Rendszer (MSTR).

A rendszer fontos résztvevője az úgynevezett triázs-ápoló, aki a beteg megérkezését követően egy gyors, 1-3 perces elsődleges állapotfelmérést végez.  A beteg aktuális állapotának megfelelően, I-V-ig terjedő skálán meghatározza, hogy az orvosi vizsgálatig maximálisan mennyi idő telhet el. Ha a páciensnek azonnali beavatkozásra van szüksége, úgy késedelem nélküli ellátás kezdődik.  
Az új rendszer része a sürgősségi osztályos diszpécser is, akinek feladatai közé tartozik egyebek mellett a betegek fogadása, az információadás, a páciensek felvilágosítása, a betegdokumentáció előkészítése. A diszpécser folyamatosan összeköti a betegeket a közvetlen ellátókkal, további ellátás igénye esetén segít a tervezett vizsgálatok időpontjának egyeztetésében

Gyakran előfordul, hogy a betegek „kisebb” egészségügyi problémával veszik igénybe a sürgősségi ellátást. Ilyenkor alapszabály, hogy a kevésbé súlyos tünetekkel érkező betegek se maradjanak ellátatlanul, ugyanakkor a sürgősségi ellátás potenciálját ne vonják el a valóban azonnali ellátást igénylő betegektől. Ennek érdekében a sürgősségi ellátóhelyeken úgynevezett Akut Alapellátó Egység is működik, melynek feladata, hogy a kevésbé súlyos betegek állapotfelmérésén túl a szükséges további teendőket meghatározza, s döntsön a beteg lehetőség szerinti hazabocsátásáról.  

Forrás: https://www.webbeteg.hu/cikkek/egeszseges/23490/valtozik-a-surgossegi-ellatas-rendje

Frissítés dátuma: 2019.04.30.