A Bőrgyógyászati, ill. Bőr- és Nemikórtani Klinika 1921-ben kezdte meg működését Neuber Ede professzor irányítása alatt, aki nagy gondot fordított a szakoktatás didaktikai feltételeinek biztosítására. A hallgatók számára a bőrgyógyászati differenciáldiagnosztika elsajátítása érdekében dermatológiai és venerológiai anyagot demonstráló moulage-gyűjteményt készítettek, elsősorban Skutta Árpád m.-tanár közreműködésével. Oktatási célt szolgált a gyógyszer-, fénykép- és gombatenyészeti gyűjtemény, valamint a több ezer szövetmetszet is. Neuber professzor ugyancsak didaktikai célt szolgáló Előkészítő Laboratóriumot rendezett be bakteriológiai, szerológiai, parazitológiai és mikológiai vizsgálatok bemutatására.
Neuber professzor másik fontos munkaterülete a betegségek prevenciójára irányuló sokoldalú szervező és irányító tevékenység volt. Így pl. a debreceni egyetemi hallgatók részére különböző irányú szakrendelő intézetet létesített. Megkezdték a debreceni elemi iskolások egészségügyi felülvizsgálatát, és mintegy 10 000 első osztályos elemi iskolást vizsgáltak meg. Az itt szerzett súlyos tapasztalatok, az ifjúkorban felkutatott betegségek gyors és hatékony kezelésének szükségszerűségéről győzték meg Neuber professzort, aki hirdette, hogy a nemibetegségek ellen sikerrel harcolni csak úgy lehet, ha ezt kiterjesztik a szociálisan rászorulók részére is.
Neuber professzor tudományos munkássága során kidolgozta az orr-, gége- és garatscleroma kezelését fajlagos vakcinával, amivel az eddig szinte gyógyíthatatlannak tartott betegség csaknem 100 %-ban gyógyíthatóvá vált. A sugárgomba-betegség gyógyításáról kimutatta, hogy nemcsak vakcinával, hanem rekonvalescensek vérsavójával is meglehet gyógyítani. Eljárást dolgozott ki a Filaria nevű féreg által okozott filariasis gyógyítására is.
Nagy szerepet töltött be a Bőrklinika életében Oláh Dániel (1881-1954) egyetemi m.tanár, mikológus is, aki c.adjunktus, majd a MTA Mikológiai Kutató Csoport vezetője volt. A csoport a Bőrklinika épületében müködött, és fő kutatási területe a dermatomikózisok megelőzése volt.
1938-ban, Neuber Ede távozása után, Preininger (Rávnay) Tamás lett a Bőrklinika helyettes igazgatója, aki Debrecenben magántanári képesítést, ill. c.rk. tanári fokozatot nyert. Sokoldalú oktató és gyógyító munkát végzett. Tudományos érdeklődése a mikológia, bőrtuberkulózis és fertőző betegségek témái felé fordult. Elmélyülten foglalkozott az antituberkulinok hatásmechanizmusával. Tanulmányt írt az allergiás megbetegedések és az idegrendszer szerepe c. témáról.
Rávnay Tamás után Orsós János Imre vette át a klinika vezetését 1940-ben. Orsós professzor a pszoriázis novokainnal való kezeléséről, a bőrtuberkulózisról és a nemibetegségek gyógyításáról írt kisebb tanulmányokat.
A II. világháború után Skutta Árpád m.-tanár vezette a klinikát, a Nyugatra menekült Orsós János Imre professzor helyett.
1949-ben a klinika igazgatójává Szodoray Lajost, a Budapesti Bőrklinika magántanárát nevezték ki. A klinika ekkor 55 ággyal müködött. Az ágyszámot fokozatosan 114-re fejlesztették. Szodoray professzor Szövettani Laboratóriumot hozott létre, ahol évenként mintegy 600 vizsgálati anyagot dolgoztak fel. A laboratóriumok között nagy fejlődést ért el a Mikológiai Laboratórium (vezetője: Herpay Zsombor), amely évenként több mint 2000 esetet vizsgált ki.
A Magyar Dermotológiai Társulat Tiszántúli Szakcsoportjának székhelyeként havonta tartottak továbbképző bemutatásokat és üléseket. Ezen időszak alatt több mint 300 közlemény jelent meg a klinikáról. Szodoray professzor dermato-neurológiai tankönyvet írt Rajka Ödönnel, a könyv négy kiadást ért meg. Szodoray szerkesztette a több nyelven megjelent “Orvosi Mikológiát”, valamint Petrányi Gyula professzorral írta a “Kollagén” betegségek c. kismonográfiát.
A Bőrklinikán működött a Városi Bőr- és Nemibeteg-gondozó Intézet és a kozmetikai szakrendelés is. További speciális szakrendelés volt: az autoimmun bőrbetegségek, a daganatos betegek kezelése, angiológia és fotodermatózisok.
A Mikológiai és a Biokémiai Laboratórium rutinvizsgálatok mellett endokrinológiai, biokémiai, immunológiai és allergológiai vizsgálatokat, valamint porfirin anyagcsere-vizsgálatokat is végzett.
1979-ben Szodoray professzor nyugdíjba vonulása után Nagy Endrét tanszékvezető egyetemi tanárrá, és a Bőrklinika igazgatójává nevezték ki. Nagy Endre professzor vezetése mellett a Bőrklinika megtartotta jó kapcsolatait a Tiszántúl bőrgyógyász szakorvosaival, részükre betegbemutató üléseket szerveztek.
1975-1985 között a bőrbetegségek gyakorisága megváltozott: egyes bőrbetegségek (pl. a bőrdaganatok, az allergodermatózisok) emelkedést mutattak. Az égett betegek száma is emelkedett. Ellátásukat nagyban elősegítette az Égéstraumatológiai Osztály megnyitása. A klinika tudományos munkája kiterjedt a szintetikus antimaláriás szereknek kollagén betegségekben való alkalmazására is.
A DOTE Bőrklinikájáról nyert egyetemi tanári kinevezést a SZOTE Bőrgyógyászati Klinikájára Simon Miklós. A Bőrklinika neveltje volt Balogh Éva egyetemi tanár is, akit 1978-ban neveztek ki társprofesszorrá. A státuszt haláláig – 1986-ig- töltötte be.
1992-ben Hunyadi János professzort nevezték ki a klinika tanszékvezető egyetemi tanárává. Vezetése eredményeként megvalósult a klinikán működő Égési Osztály műszeres felszerelése. A meglévő szakambulanciák mellett megindult a nemibetegek ambuláns ellátására szakosodott rendelés, létrejött egy ambulanter végzett bőrgyógyászati szakterápiát biztosító betegellátó egység, valamint megépült Magyarország első Fürdő-Fotokemoterápiás Ambulanciája.
A Bőrklinikán folyó munka feltételeinek javulását eredményezte az újonnan létrehozott Szövettenyésztő Laboratórium. A tudományos munka terén lényeges előrehaladást jelentett a humán bőr és bőrtumorok in vivo végzett vizsgálatára alkalmas egérmodell létrehozása dr Juhász István segítségével. E modell lényege, hogy az immunhiányos (SCID) egerekre átültetett humán bőr a transzplantáció után megtapad és a humán érellátással rendelkező xenotraszplantátum és az abba ültetett humán eredetű daganatos szövetek tulajdonságai reprodukálható módon in vivo körülmények között tanulmányozhatók.
2007-től a klinika vezető posztját Remenyik Éva egyetemi docens látja el, aki 2008-tól egyetemi tanári kinevezést nyert.
Az egészségügyi reformnak köszönhetően a Bőrgyógyászati Klinikán 2007-ben az aktív ágyak száma 105-ról 69-re csökkent. Ez maga után vonta a dolgozói létszám csökkenését is, ugyanakkor a betegforgalom nem változott, ahogyan az oktatási és kutatási feladatok sem.