A Tüdőgyógyászati Klinika kilenc és fél évtizedes múltra tekinthet vissza. A XIX. században az európai felnőtt korú lakosság több, mint 90%-a esett át valamilyen formában tbc-s fertőzésen, Magyarországon a XX. század első évtizedeiben napi 200 ember halt meg tbc következtében. Sorban alakultak az országban tüdőbeteg-szanatóriumok, melyek a tbc-s betegség elleni küzdelem központjaivá váltak. Sürgető szükség volt a Kelet-Magyarországi régióban is ilyen szanatórium létrehozására. Tüdős Kálmán, Debrecen város egykori tisztiorvosának javaslatára, a Szanatóriumegyesület és a Debreceni Kerületi Munkásbiztosító Pénztár kezdeményezésére, valamint a városi lakosság összefogásával épült meg Jendrassik Alfréd tervei alapján a „Nagyerdei Népszanatórium”, amely akkor a jellegzetes kúrafolyosós struktúrájával korszerűnek számított. Az országban harmadikként, 1914-ben adták át a szanatórium épületét, amely 175 ággyal kezdte meg a tbc-s betegek kezelését.
Abban, hogy a „Nagyerdei Népszanatórium” létrejöhetett jelentős szerepe volt Auguszta Mária Lujza (1875-1964) osztrák főhercegnő, magyar királyi hercegnének.
Szorgalmazására indult el Debrecenben a tüdőbeteg szanatórium terveinek és alapjainak lefektetése, illetve az építési területet Auguszta főhercegnő ajándékozta a város számára. Tiszteletére a megépült szanatórium felvette az Auguszta nevet, melyet a mai napig is látható, de már más intézetként funkcionáló épületkomplexum nevében tovább őriz.
Az Auguszta az I. világháborúban Hadikórházként működött. Az I. világháború után a szanatórium egy részében a Tudományegyetem Orvosi Kara részére épülő klinikák közül a Belgyógyászati és Sebészeti klinikákat, valamint a Központi Röntgenintézetet helyezték el ideiglenesen. Ezek a részlegek 1923-ban költöztek ki a szanatóriumból. Az ágylétszám ekkor 250 volt és kizárólag tbc-s betegeket ápoltak rajta. 100 ágy azonban üresen maradt, mivel a betegpénztár nem fizette az ingyenes betegek ápolását. 1926-ban tbc-s sebészeti osztály is létesült és ennek következtében az ágylétszám 320-ra emelkedett. Az intézet vezetője 1914-1943 között Dr. Geszti József egyetemi magántanár, az egykori Korányi tanítvány volt.
A II. világháború után a szanatórium Állami Tüdőbeteggyógyintézetként működött. Majd TBC Klinika néven a Debreceni Orvostudományi Egyetemhez csatolták, 1968-tól mint Tüdőklinika működik. Ennek a kornak jeles személyisége Pongor Ferenc (1904-1993), aki 1927-1975 között dolgozott az intézetben, 1943-ban magántanári címet kapott, és az Auguszta szanatórium igazgatója lett. 1955-ben kezdeményezésére indul el az Auguszta DOTE-hoz való csatlakozása. Kiemelkedő eredményeket ért el a chromogén mycobacteriumok mikrobiológiai és klinikai vonatkozásainak vizsgálatával. 1966-tól egyetemi tanári címet szerzett. Ezen időszakban mint feltörekvő tüdőgyógyászok szereztek hírnevet a szakmának Dr. Szilágyi János, Dr. Kasza Lajos, Dr. Bene Julianna, Dr. Faragó Eszter, Dr. Vezendi Sándor.
Az Állami Tüdőgyógyintézet (korábban Auguszta Szanatórium) sebészeti osztályának élére 1948-ban nevezték ki Schnitzler Józsefet. Az intézet és azon belül a sebészet a kor követelményei szerint kezdetben extrapulmonalis tbc-vel is foglalkozott, később vegyes profilúvá vált, kiegészült általános sebészeti és szívsebészeti tevékenységgel, ennek megfelelően 1973-tól már az egyetem II. Sebészeti Klinikájaként működött.1975-ben az Auguszta területén a III. Belgyógyászati Klinika kezdi el ténykedését Dr. Szegedi Gyula akadémikus irányításával.
A XX. század végi időszak kiemelkedő egyénisége a Klinika élén Dr. Mihóczy László (1927-2002), igazgatósága alatt 3 kandidátus, 1 akadémiai doktorátus születik.
Mihóczy László nevéhez fűződik a Szív- és Tüdőgyógyászati Klinika kialakítása.
Az 1980-as években folyamatosan fejlődött a kardiológiai profil. 1994-től a Szív- és Tüdőklinika élére Prof. Dr. Édes Istvánt nevezték ki, a pulmonológiai szakma vezetője Dr. Vezendi Sándor és Dr. Szilasi Mária volt. 1999-ben válik szét a korábbi Szív- és Tüdőklinika, jogutódja a Kardiológiai Klinika, a Tüdőgyógyászati Klinika mint önálló új intézmény funkcionál. 1999-től a klinika igazgatói posztját Dr. Szilasi Mária látja el, 1999-2002 között, mint megbízott klinikaigazgató, majd 2002. augusztus 01.-től mint kinevezett klinikaigazgató irányítja a klinika gyógyító, oktató és tudományos munkáját.
Az Auguszta projekt keretében a Tüdőgyógyászati Klinika 2006 tavaszán új helyre, a volt Neurológiai klinika felújított épületébe költözött, ahol igen korszerű, a követelményeknek megfelelő körülmények között működik.
A Tüdőgyógyászati Klinika több évtizedes múltra visszatekintő, hagyományokkal rendelkező intézet, mely a régió tüdőgyógyászati betegeinek ellátásában jelentős szerepet vállal. Jelenlegi helyszínén, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ területén a felújított volt Neurológiai Klinika épületében működik. A Szív- és Tüdőgyógyászati Klinika szétválása óta az intézetvezetői feladatokat Dr. Szilasi Mária egyetemi tanár látja el. A betegellátás mellett fontos feladatunk az oktatásban, graduális- és posztgraduális képzésben, tudományos életben, kutatásban való részvétel is.
A gyógyító munkát szakorvosok, klinikai orvosok, rezidensek, valamint szakképzett ápolók, asszisztensek, diplomás ápolók, főiskolai végzettségű gyógytornászok látják el. A klinika ambuláns beteg hátterét 8 szakrendelésen és a fekvőbeteg hátterét 114 betegágyon biztosítjuk. Betegforgalmunk folyamatosan nő az utóbbi években a légúti betegségek számának emelkedésével, sajnos egyre több a tüdő tumoros beteg, mely jelenleg már 60%-át teszi a beteglétszámunknak, illetve a tbc-s betegek ellátása is súlyos terheket ró ránk. Szakrendeléseinken nem csak kivizsgálást, hanem rendszeres gondozást végzünk, elsősorban asthmás, COPD-s, sarcoidosisos és tumoros beteget gondozunk, a progresszív betegellátás keretében az egész régió területéről. A betegellátáshoz a személyi feltételeken kívül magas színvonalú eszközparkkal rendelkezünk, bronchológiai laborunk országos szintű és hírnevű. A Tüdőgondozóban dolgozó kollégákkal, a társszakmákkal, valamint a területünkön dolgozó háziorvosokkal szoros szakmai kapcsolatot építettünk ki, a klinikai konzultációs kéréseknek rendszeresen eleget teszünk. A betegek a visszajelzések szerint igen elégedettek a nálunk nyújtott gyógyító ellátással.
Szerepet vállalunk az Egyetemen folyó graduális és posztgraduális képzésben. Az Általános Orvostudományi Karon IV. éves orvostanhallgatóknak oktatjuk a pulmonológiát magyar és angol nyelven, emellett a gyógyszerészhallgatók, illetve fogorvostanhallgatók, gyógytornászok, diplomás ápolók oktatásában is részt veszünk. Klinikánkra nagy örömmel várjuk a szakma iránt érdeklődő hallgatókat, számukra gyakorlati lehetőséget biztosítunk. A posztgraduális képzés keretein belül a rezidensképzésben, háziorvosok, szakorvosok továbbképzésében, gyógyszerészek továbbképzésében, a Népegészségügyi Kar, PhD. tanfolyamok szervezésében veszünk részt.
Tudományos tevékenységünk a Szív- és Tüdőgyógyászati Klinika szétválása óta kapott új lendületet, a tudományos munka nagy részét más hazai és külföldi intézetekkel történő kollaborációban végezzük. Az elmúlt években több sikeres országos és helyi konferenciát rendeztünk, munkatársaink számos cikk, könyv, jegyzet írásában vesznek részt, illetve Dr. Szilasi Mária klinikaigazgató, egyetemi tanár szerkesztőbizottsági tag a legnagyobb tüdőgyógyászati szaklapokban.
Feladatainkat mindenkor a Hippokratészi elvek irányítják: „Salus aegroti suprema lex esto”- A beteg érdeke a legfőbb törvény.
A Tüdőgyógyászati Klinika 108 aktív ágyon látja el a pulmonológiai és pulmo-onkológiai ellátásra szoruló betegeket. Pulmonológiai rehabilitációs ellátást 6 ágyon végzünk. Járóbeteg szakambulanciát működtetünk pulmonológia, onkológia, rehabilitáció, allergológia, sarcoidosis szakterületeken. Szakambulanciáinkon több szakvizsgával rendelkező szakorvosok rendelnek a hét minden munkanapján.
Klinikánk Bronchoscopos Laboratóriumában járó- és fekvőbeteg ellátás egyaránt történik. Emellett más klinikák osztályain, intenzív osztályain és műtőiben is végzünk vizsgálatot konzílium során. A vizsgálatokat előjegyzés keretében, szükség esetén sürgősséggel végezzük.
A bronchoscopia (hörgőtükrözés) diagnosztikus és terápiás célból is történhet. A diagnosztikus bronchoscopia alapvetően különböző mintavételi eljárásokat jelent bizonyos betegségek esetén, ennek során citológiai, szövettani, bakteriológiai mintákat veszünk a légutakból illetve a tüdő állományából. A hörgőrendszerben nem látható elváltozások megközelítésére lehetőség van röntgen átvilágító igénybevételére, akár transthoracalis tűbiopszia során is.
Terápiás bronchoscopia során egyes betegségek endoszkópos megoldására törekszünk úgy, mint légúti szűkületek merev csöves bronchoscopos tágítása, légúti szűkületet okozó daganatok laser kezelése, légutakba került idegentestek eltávolítása történhet.
Allergológiai szakrendelésünk légúti megbetegedések, mint az allergiás rhinitis, asthma bronchiale, allergiás extrinsic alveolitisek, allergiás pulmonális aspergillózis, méh- és darázscsípés allergia diagnózisát, korszerű terápiáját és gondozását végzi.
Hetente egy alkalommal gondozza és ellátja a felnőtt, 18 évet betöltött cisztás fibrózisos pácienseket is.
A szakrendelés ezen kívül diagnosztizálja, kezeli és gondozza a sarcoidosist, interstitiális tüdőbetegségeket (fibrózist), szükség esetén tüdőtranszplantációra történő kiválasztását és előkészítését.