Angiográfia (DSA - digitális szubtrakciós angiográfia) | KLINIKAI KÖZPONT

Az érrendszer vizsgálatára, valamint az egyes szervek vérellátásának vizsgálatára szolgáló módszer, amely ötvözi a hagyományos radiológia módszereit a modern komputertechnika vívmányaival. A vizsgálat kontrasztanyag adásával történik. A vizsgálat irányulhat az artériás rendszer vizsgálatára (mint például alsóvégtag, vese, szív, agyi erek érszűkületének vizsgálata), vagy a vénás rendszer vizsgálatára. Amennyiben az artériás rendszert kívánjuk vizsgálni, a behatolás az artérián, amennyiben a vénás rendszert, a vénán keresztül történik. Altatásra általában nincs szükség, a vizsgálat helyi érzéstelenítést követően történik és általában nem sokkal fájdalmasabb, mint egy vérvétel. Az esetek döntő többségében a szúrás helye a lágyék, mivel a combartéria és -véna itt a felszínen helyezkedik el, könnyen megszúrható, valamint a beavatkozás jól kontrollálható. Helyi érzéstelenítést követően az érbe ún. katétert, belül üreges vékony csövet juttatnak. A katétert az érrendszerben eljuttatják a vizsgálni kívánt szervig (lehet ez szív, vese vagy agy), és a kontrasztanyag befecskendezését követően vizsgálják a helyi érviszonyokat vagy az egyes szervek vérellátását. Közvetlenül a kontrasztanyag befecskendezését követően - amelyről a beteget előzetesen mindig tájékoztatják -, sokszor pár percen belül, spontán megszűnő melegségérzés alakulhat ki az egész testben. A vizsgálat végén a katétert eltávolítják és amennyiben a beavatkozás az artérián történt, a szúrás helyét nyomókötéssel fedik. Leggyakoribb, általában nem súlyos szövődmény a szúrás helyén kialakuló vérömleny (hematóma). Ezt elkerülendő, a vizsgálatot követően ágyban fekve kell maradni. A hematóma kialakulásának rizikója jóval nagyobb olyan betegek esetében, akiknél különböző eredetű véralvadási zavar áll fenn. Ilyenkor a vizsgálat kivitelezése megfontolandó, esetleg későbbi időpontban kerül rá sor a véralvadási értékek rendeződését követően. Súlyosabb szövődmények - mint például az ér megrepedése (diaszekciója), vagy vérrög-képződés a beavatkozás következtében - csak nagyon ritkán fordulnak elő, és általában rögtön helyileg kezelhetők. Szükség esetén angiográfia során terápiás beavatkozás, érplasztika (angioplasztika) is történhet. Ennek lényege, hogy a kórosan szűknek ítélt érszakaszt különböző módszerek (speciális katéterek) segítségével kitágítjuk. A beavatkozás a műtéti eljárásokhoz képest jóval kisebb kockázattal és megterheléssel jár a beteg számára, azonban sajnos nem minden esetben alkalmazható (ezt az elváltozás helye és milyensége szabja meg).