Coeliakia Munkacsoport - Bemutatkozás

A cöliákia egy krónikus, autoimmun eredetű betegség, melyben a fő allergén a gabonafélék glutén fehérje komponense. Ennek hatására a szervezetben gyulladásos folyamatok indulnak be, mely következtében a vékonybélbolyhok atrofizálnak, a felszívó felület csökken. Változatos tünetek kísérik a betegséget, mint például hasmenés, hasi fájdalom, esetleg alultápláltság, de az is előfordulhat, hogy az egyén teljesen panaszmentes. Laboreredmények közül többek közt a vashiányos anaemia, esetenként súlyos fehérjehiány, ritkán egyéb okkal nem magyarázható májenzim eltérések hívhatják fel a figyelmet. A tünetek és laboreltérések azonban nem betegségspecifikusak. A betegséghez egyéb autoimmun kórképek is társulhatnak, például pajzsmirigy betegségek, 1-es típusú cukorbetegség. Kezeletlen esetekben hosszútávon nem csak a malabsorptio következményeivel kell számolnunk, hanem a malignus elfajulás, limfóma kialakulásának kockázata is magasabb. 
 
A fentiek miatt a betegség felismerését követően nem elég "csak" az élethosszig tartó gluténmentes diéta betartása (a beteg részéről), hanem legalább olyan fontos a felismeréskor elvégzett, strukturált állapotfelmérés, az igazolt hiányállapotok rendezése és természetesen a beteg folyamatos gondozása. 

Gasztroenterológiai Tanszékünkön az elmúlt másfél évtizedben cöliákia témakörében is folytattunk kutatásokat. Ennek során különféle laboratóriumi módszerek segítségével vizsgáltuk egyrészt a sejtfelszíni mikrobiális alkotóelemek ellen képződő antitestek, másrészt a claudin fehérjék (CLDN) mucosalis expressziójának, valamint a különböző HLA- és haptoglobin-polimorfizmusoknak a cöliákia klinikai manifesztációjával és kórlefolyásával való lehetséges kapcsolatát.

Szignifikáns összefüggést találtunk a glikán ellenes antitestek és a szöveti transzglutamináz (tGA) IgA szintek között. A legmagasabb antitest prevalenciákat és titereket a malabszorpcióval járó betegség esetén észleltük, ahol a bél károsodása jelentős fokú. Szigorú, hosszas gluténmentes diéta mellett az antitest pozitivitás teljesen eltűnt. Cöliákiás betegek egészséges elsőfokú hozzátartozóit vizsgálva, az anti-mikróbiális antitestek jelenléte nem mutatott családi halmozódást, illetve nem volt gyakoribb az egészséges kontroll csoportban észleltnél. Az antitestek megjelenése a glutén által provokált gyulladás és következményes szövetkárosodás miatt kialakuló megnövekedett bélpermeabilitásnak tulajdonítható, míg a glutén étrendből történő eliminálása jelentősen csökkenti vagy normalizálja a fokozott bélpermeabilitást. Feltételezhetően ezek a gliadin által indukált folyamatok (bél barrier károsodás) az okai az anti-mikróbiális antitest képződésének a betegségben. (1)

A claudin (CLDN) fehérjék vékonybél biopsziás mintákon történő vizsgálata során megfigyeltük, hogy a cöliákia súlyos formájánál, a bulbusból és a disztális duodenumból vett szövetmintákban a CLDN 2 expressziója a kontroll esetekhez képest szignifikánsan magasabb volt. Ugyanezt észleltük a nem súlyos cöliákiás betegek esetén a disztális duodenumból vett mintákban, valamint hasonló összefüggést találtunk a CLDN 3 expressziója tekintetében is. A CLDN 2 és 3 fokozott expressziója a sejtkapcsoló strukturák (tight junction) szerkezeti változásaira utal, ami részben felelős lehet a cöliákiában megfigyelhető fokozott permeabilitásért és proliferációért. A fentiekből levonva a következtetést – az aktuális szakmai ajánlásokban is megfogalmazottakkal egyezően -, cöliákia gyanúja esetén a megfelelő helyről történő mintavétel (bulbusból és a disztalis duodenumból is) kiemelten fontos a diagnózis felállítása szempontjából. (2)

Kimutattuk, hogy a haptoglobin-polimorfizmus összefüggésbe hozható a cöliákiára való fogékonysággal és annak klinikai manifesztációjával. Továbbá, HP2-2 polimorfizmus esetén súlyosabb klinikai lefolyásra való hajlamot észleltünk. (3)

A HLA-státusz vizsgálata során ettől eltérő eredményre jutottunk. A HLA-DQB1*02 allél és a diagnóziskori tTGA szint között szignifikáns géndózis-hatást mutattunk ki, azonban nem volt szignifikáns kapcsolat az allél dózisa és a klinikai lefolyás között. A HLA meghatározás diagnosztikai hasznossága vitathatatlan, ugyanakkor további nagy esetszámú, prospektív tanulmány szükséges a HLA-rizikóstratifikáció klinikai gyakorlatban betöltött szerepének tisztázásához. (4)

Újonnan megalakult munkacsoportunk célkitűzése a Gasztroenterológiai Klinikánkon cöliákia miatt gondozott betegek klinikai adatainak részletes feldolgozása mellett az országos Cöliákia Regiszterbe történő adatszolgáltatás. A szakemberek együttműködése, a közös kutatómunka elősegítheti a betegség kialakulása és a kórlefolyás szempontjából lényeges folyamatok jobb megismerését, hosszútávon pedig a gondozás javulását. 

Irodalomjegyzék:

1.    Papp M, Foldi I, Altorjay I, Palyu E, Udvardy M, Tumpek J, Sipka S, Korponay- Szabo IR, Nemes E, Veres G, Dinya T, Tordai A, Andrikovics H, Norman GL, Lakatos PL. Anti-microbial antibodies in celiac disease: trick or treat? World J Gastroenterol. 2009 Aug 21;15(31):3891-900. doi: 10.3748/wjg.15.3891. PMID: 19701969; PMCID: PMC2731251.

2.    Szakál DN, Gyorffy H, Arató A, Cseh A, Molnár K, Papp M, Dezsofi A, Veres G. Mucosal expression of claudins 2, 3 and 4 in proximal and distal part of duodenum in children with coeliac disease. Virchows Arch. 2010 Mar;456(3):245-50. doi: 10.1007/s00428-009-0879-7. Epub 2010 Feb 9. PMID: 20143085.

3.    Papp M, Foldi I, Nemes E, Udvardy M, Harsfalvi J, Altorjay I, Mate I, Dinya T, Varvolgyi C, Barta Z, Veres G, Lakatos PL, Tumpek J, Toth L, Szathmari E, Kapitany A, Gyetvai A, Korponay-Szabo IR. Haptoglobin polymorphism: a novel genetic risk factor for celiac disease development and its clinical manifestations. Clin Chem. 2008 Apr;54(4):697-704. doi: 10.1373/clinchem.2007.098780. Epub 2008 Feb 7. PMID: 18258668.

4.    Bajor J, Szakács Z, Juhász M, Papp M, Kocsis D, Szegedi É, Földi I, Farkas N, Hegyi P, Vincze Á. HLA-DQ2 homozygosis increases tTGA levels at diagnosis but does not influence the clinical phenotype of coeliac disease: A multicentre study. Int J Immunogenet. 2019 Apr;46(2):74-81. doi: 10.1111/iji.12415. Epub 2019 Feb 19. PMID: 30779476
 

Legutóbb frissítve: 2024. 02. 06. 12:31