A tájékoztatáshoz való jog

  • Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyéniesített formában – értelmi szintjének, korának, állapotának, iskolázottságának figyelembe vételével – részletes tájékoztatást kapjon az egészségi állapotát érintő kérdésekben.
  • Az orvos tájékoztatási kötelezettsége magában foglalja a tőle elvárható ismereteknek megfelelő és legjobb tudása szerinti tájékoztatást, mely során kerülni kell az idegen nyelvű szavak, kifejezések használatát.
  • A tájékoztatásról a cselekvőképes beteg le is mondhat, kivéve azt az esetet, ha betegsége természetét ismernie kell ahhoz, hogy mások egészségét ne veszélyeztesse (pl. fertőző megbetegedés).
  • A műtéti kockázat körében 5-20% és ezen mérték feletti gyakorisággal együtt járó szövődmény lehetőségéről a beteget műtét előtt tájékoztatni kell. Nem feltétlenül szükséges tájékoztatni a beteget a műtét során esetlegesen, véletlenszerűen előforduló kockázat lehetőségeiről, amelyek nem tartoznak a műtéttel viszonylag nagy gyakorisággal együtt járó szövődmények körébe.
  • A betegnek ismernie kell a műtét elmaradása esetén várható következményeket, és tudnia kell, hogy a műtéttel milyen kockázatot vállal. A beavatkozás elvégzéséhez nem elegendő a megfelelő tájékoztatás, a betegnek írásos beleegyezését is kell adnia.
  • A beteg tájékoztatása során kiemelt figyelmet kell fordítani a kezelés általánosan ismert, jelentős mellékhatásaira, az esetleges szövődményekre és a beavatkozások lehetséges következményeire, azok előfordulási gyakoriságára. Elvárható, hogy a beteg kielégítő információt kapjon az alkalmazott gyógyszer hatásáról, mellékhatásáról és alkalmazási módjáról, idejéről. Az alkalmazott terápia vonatkozásában pontos utasítást és tájékoztatást kell adni a betegnek.
  • A tájékoztatás során a beteget megilleti a kérdezés joga.
  • A szóbeli tájékoztatás nem helyettesíthető az előre elkészített, általános ismertető segédanyagok átadásával.
Legutóbb frissítve: 2021. 09. 29. 13:23