- A cselekvőképes beteg szabadon eldöntheti, kíván-e egészségügyi ellátást igénybe venni, és az ellátás során mely beavatkozások elvégzéséhez járul hozzá, illetve – bizonyos törvényi korlátozásokkal – melyeket utasítja vissza (nem utasítható vissza az egészségügyi ellátás, ha ezzel mások élete vagy testi épsége lenne veszélyeztetve, illetve az életfenntartó vagy életmentő beavatkozás, ha a beteg várandós és előre láthatóan képes a gyermek kihordására). A betegnek joga van ahhoz is, hogy a kivizsgálását és kezelését érintő döntésekben a folyamatokat befolyásoló módon vegyen részt.
- A beteg a beavatkozás elvégzéséhez való beleegyezését bármikor visszavonhatja, ha azonban nem volt kellő alapja ahhoz, hogy az ellátást visszautasítsa, és ezzel esetlegesen kárt okoz, úgy az ebből eredő kárt köteles megtéríteni.
- Az egészségügyi beavatkozás elvégzéséhez szükséges beleegyezését a beteg – a mindennapi élet által teremtett helyzeteket figyelembe véve – főszabály-szerűen bármilyen formában megadhatja. Így rendelkezhet a beavatkozásról szóban, írásban, de akár ráutaló magatartással is. Ugyanakkor a belsőleges (invazív) beavatkozás elvégzéséhez a beteg írásbeli hozzájárulása szükséges, vagy ha erre a beteg állapotánál fogva nem képes, úgy két tanú együttes jelenlétében ezt más formában – szóban vagy ráutaló magatartással – is megteheti.
- Az önrendelkezési jog fontos jogosítványa, hogy a cselekvőképes beteg nyilatkozattal megnevezheti azt a személyt, aki esetleges cselekvőképtelensége esetén helyette az egészségügyi beavatkozáshoz szükséges belelegyező nyilatkozatot megteszi, és akit a beteg helyett teljes körűen tájékoztatni kell – ún. LIVING WILL
- Amikor a beteg életfenntartó vagy életmentő beavatkozást, illetve olyan ellátást utasít vissza, aminek elmaradása egészségi állapotában várhatóan súlyos vagy maradandó károsodást eredményezne,
- ezt csak közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban, illetve írásképtelensége esetén két tanú együttes jelenlétében teheti meg,
- bármikor, alaki kötöttség nélkül visszavonhatja,
- a nyilatkozatról – amennyiben erre képes – az egészségügyi intézménybe történő felvételekor, legkésőbb azonban az egészségügyi szolgáltatás nyújtásának megkezdése előtt tájékoztatja az egészségügyi szolgáltatót, illetve átadja részére egy példányát,
- amennyiben az egészségügyi szolgáltató tudomással bír arról, hogy a beteg korábban tett nyilatkozatot, de az nem áll rendelkezésére, és annak tartalmáról nem képes tájékoztatást adni – a sürgős szükség esetének kivételével – haladéktalanul intézkedik a nyilatkozat beszerzése céljából, feltéve, hogy annak tárolási helye ismert,
- Életfenntartó vagy életmentő beavatkozás csak olyan súlyos betegség esetén utasítható vissza, amely
- az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül,
- megfelelő egészségügyi ellátás mellett is,
- halálhoz vezet (gyógyíthatatlan)
- Ilyen esetekben a beteget háromtagú orvosi bizottság (kezelőorvos, szakorvos, pszichiáter) vizsgálja meg, amely egybehangzóan, írásban nyilatkozik, hogy a beteg döntését a következmények tudatában hozta-e meg és a visszautasítás feltételei fennállnak-e. A beteg az orvosi bizottság nyilatkozatát követő 3. napon – két tanú előtt – ismételten kinyilvánítja a visszautasításra irányuló szándékát.
Legutóbb frissítve:
2021. 09. 29. 13:23