Legfontosabb diagnosztikai feladataink között a kórszövettani, a molekuláris daganatpatológiai és a különböző citodiagnosztikai tevékenységek szerepelnek, melyek alapvetően a betegségek okainak és mechanizmusainak tanulmányozását foglalják magukban.
A szövettani diagnosztikai vizsgálat során az emberi szervezetből eltávolított szövetek, szervek kerülnek feldolgozásra (formalinos fixálás, paraffinba beágyazás, kiágyazás), és metszetek formájában mikroszkóppal történő kiértékelésre. A diagnosztika fontos része a feldolgozott mintából (szövettani blokk) készülő különböző hisztokémiai reakciók végzése, szükség esetén a kezelőorvossal történő konzultáció, illetőleg a blokkok, metszetek leletek archiválása. A szövettani diagnosztika lényeges eleme a műtét közben történő fagyasztásos gyors diagnosztika. A szövetmintákat leggyakrabban sebészi úton távolítják el, de folyamatosan növekszik a minimálisan invazív mintavételek (endoszkópia, laparoszkópia, vastagtű biopszia, stb.) száma is. Intézetünkben évente kb. 17.000 vizsgálatkérés kapcsán mintegy 65.000 szövettani mintát vizsgálunk meg a legújabb nemzetközi szakmai ajánlások figyelembe vételével.
Egyes daganatos elváltozásokban a szövettani diagnosztika alapvető, de mára nem elegendő a betegség pontos besorolásához, újabban sokszor ez csak a genetikai háttér tisztázásával történhet meg. A molekuláris diagnosztika a daganatsejteket felismerő patológus és a molekuláris genetikai diagnosztikával foglalkozó szakember szoros együttműködése, és új speciális technológiák szükségesek ahhoz, hogy az adott beteg daganatszövet-mintájából kimutathatók legyenek bizonyos molekuláris szintű különbségek. A patológiában a molekuláris diagnosztika alatt a szövettani vizsgálat céljából beküldött minták, elsősorban daganatos elváltozások DNS ill. RNS alapú továbbvizsgálását értjük. A molekuláris vizsgálat célja lehet:
- egy meghatározott betegségre (daganatra) jellegzetes kromoszóma, ill. génelváltozás kimutatása, mely a diagnózis megerősítését, ill. egyes esetekben kizárását szolgálhatja
- egyes betegségekben a várható kimenetel, ill. a kezelés intenzitásának meghatározására
- a fent említett eltérések kimutatásával a betegség követése, a kezelésre adott válasz meghatározása
- a betegség etiológiájának (kialakulásának, hátterének) vizsgálata, pl. vírusgenom (EBV, CMV, stb.) jelenlétének igazolása
- célzott terápiás lehetőségek esetén a várható hatás molekuláris hátterének igazolására (pl. EGFR támadáspontú gyógyszerek adásához bizonyos gyakori hámdaganatokban)
A citodiagnosztikai vizsgálatok során a szervezetből különféle mintavételi technikákkal nyert, legtöbbször folyadék alapú anyagban lévő sejtek kerülnek vizsgálatra. Leggyakrabban fül-orr-gégészeti, emlőpatológiai, endokrinológiai esetekben történik ilyen vizsgálat, de alkalmas egyéb régiók tumor diagnosztikájára, egy betegség nyomon követésére, gyulladások eredetének meghatározására, rákszűrésre stb.
Az aspirációs citológiai vizsgálat előnye, hogy a beteg számára a lehető legkisebb megterheléssel jár. A vizsgálat során a benignusnak, vagy malignusnak tűnő elváltozásból tűvel sejteket nyerünk ki, melyek alkalmasak citológiai véleményalkotásra.
A kórbonctani vizsgálat a betegség valós természetének igazolására, a kezelések hatékonyságának megítélésére alkalmazott legutolsó lehetőség. Napjainkban a korszerű laborvizsgálatok, képalkotó módszerek igen részletes információkkal szolgálnak, azonban a kivizsgáláshoz rendelkezésre álló idő gyakran nem elegendő, és felléphetnek váratlan jelenségek is a gyógykezelés során. A kórboncolás az Egészségügyi Törvényben lefektetett kötelezettségeket és feladatokat betartva kerül elrendelésre, a bonctani eredményeket a részletes kórbonctani jegyzőkönyv foglalja össze. Intézetünkben az egyetem klinikáin, ill. Debrecen város határain belül elhunytak kórbonctani vizsgálatát végezzük, évente mintegy 1030 esetben.