Az egészséges emberek hangulata széles spektrumon mozog, attól függően változik, hogy éppen milyen életeseményt tapasztalnak, vagy milyen szituációban találják magukat. Tehát elmondható, hogy általában a személyek a környezetükben bekövetkező pozitív vagy negatív hatásokra reagálnak, ami többek közt a hangulatukra is hatással van. Problémát az jelenthet, ha nem köthető kiváltó eseményhez a hangulat tartós szélsőséges irányba való eltolódása, továbbá ha azonosítható valamilyen kiváltó esemény, azonban az erre adott érzelmi-hangulati reakció túlzó mértékű, és/vagy tartósan fennálló. Mind a szélsőségesen negatív, levert, mind a túlzottan pozitív, emelkedett alapvető hangulati állapot kóros lehet. A hangulatzavarok általában nem állnak fenn krónikusan, úgynevezett epizódokban jelennek meg.
Depresszió
A depresszív tünetképződés esetén az érzelmek széles spektrumából kizárólag a negatív állapotokat tapasztalja az érintett személy, legfőbb eleme tehát a levert hangulat, illetve az érdeklődés, illetve az örömképesség elvesztése, tehát azok a dolgok sem okoznak örömet a személy számára, amelyek korábban felvidították. Mindemellett testi panaszok is jelentkezhetnek, mint alvászavar, ami megnyilvánulhat túlzott mennyiségű alvásban (kb napi 10-12 óra), illetve épp ellenkezőleg, kevés és rossz minőségű alvásban is, ami elalvási nehézségek, gyakori felébredések és visszaalvási nehézségek formájában jelentkezhet. Emellett további testi panasz lehet az étvágy megváltozása, ami szintén lehet a korábbiakhoz képest növekedett vagy éppen csökkent mértékű, amely súlyváltozást idézhet elő az érintett személynél. Szintén testi tünet lehet az állandó fáradtság, kimerültség, a személy úgy érzi, hogy nem rendelkezik kellő mértékű energiával, ezért kevesebb tevékenységet végez, mint azelőtt.. A gondolkodásra is hatással van a kimerültség, azt érezheti a személy, hogy nehezére esik gondolkozni, megfelelő döntéseket könnyedén meghozni, az elvégzendő feladataira koncentrálni. A gondolatoknak nemcsak a tempója, hanem a tartalma is változhat; jelentkezhetnek halállal vagy öngyilkossággal kapcsolatos gondolatok, illetve bűntudat érzését keltő gondolatok. A depressziós személy azt érezheti, hogy egyedül maradt problémáival, megváltoznak a kapcsolatai, eltávolodhat szeretteitől, magányossá, zárkózottabbá válhat. Viselkedésében is külső szemlélő számára is megfigyelhető változások is állhatnak be; gyakran tapasztalnak lelassult mozgást, beszédet, vagy esetenként épp ellenkezőleg fokozott nyugtalanságot, remegést, irritált viselkedést. További, mások számára könnyedén megfigyelhető jellemző lehet a személy küllemében bekövetkezett változás, mely megnyilvánulhat a személyes higiéné elhanyagolásában, sötétebb ruhák viselésében, kevésbé élénk mimikában. A tünetek felismerésében így a személy környezetében élőknek is fontos szerepe lehet. Az imént ismertetett jellemzők mindegyikének nem szükséges teljesülnie ahhoz, hogy depresszió fennálljon, azonban a személyre jellemző tünetegyüttesnek tartósan, legalább két héten keresztül szükséges jelentkeznie ahhoz, depressziós epizódnak tekintsük.
Bipoláris zavar
A bipoláris zavarral rendelkező személyre jellemző, hogy bizonyos időszakokban az imént ismertetett depressziós epizód tüneteit hordozza, míg máskor ezeknek pont a szöges ellentétét tapasztalja, melyet hipomániás vagy mániás epizódnak nevezünk (az ekkor tapasztalt tünetek súlyosságának függvényében). Az epizódok nem feltétlenül követik váltakozva egymást, előfordulhat, hogy depressziós epizódot egy stabilabb hangulati időszakot követően ismét egy depressziós epizód követ, mely éppúgy fordítva is igaz lehet.
A mániás epizódban lévő személy legfőbb ismérve a túlzottan, abnormális mértékben emelkedett hangulat, illetve a fokozott aktivitás, túláradó energia, mely a viselkedésben célirányos tevékenységek folytatásában nyilvánul meg, mint pl. társas helyzetek folyamatos keresése, túlzott mértékű szexuális aktivitás, bármilyen örömöt okozó tevékenység állandó keresése és végzése. Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy a személy nem pozitív hangulatról számol be, hanem fokozott irritabilitásról, vagyis könnyedén ingerültté, dühössé válik. Bármely hangulati állapot áll fent a személynél, mindkét esetben hajlamossá válik gyors, meggondolatlan, impluzív döntések hozatalára, kevéssé mérlegel a cselekedetei hosszútávú következményeivel, veszélyes helyzetekbe is sodorhatja magát. A személy beszédtempója is felgyorsul, közlékennyé válik, akár folyamatos beszédkényszert is tapasztalhat. Ebben az állapotban „mindenhatónak” is érezheti magát, szélsőségesen pozitív énképpel, fokozott önértékeléssel rendelkezhet. A fokozott energia testi tünetekben is megnyilvánul, mely a fáradtság, kimerültség érzésének hiányában figyelhető meg. Az aktuálisan mániás epizódban lévő személy alvásigénye jelentősen lecsökken, a személy kevés (kb. 3 óra) alvást követően is kipihentnek érezheti magát. A gondolkodásra is kihatással van ez az állapot, úgy érezheti a személy, hogy rengeteg gondolata van, amelyek „feltorlódnak” a fejében, így azok könnyedén zavarossá válhatnak. Egy adott témáról a személy könnyen elterelhető, elkalandozik a figyelme, nem köti le tartósan egy-egy gondolati tartalom vagy tevékenység. A mániás epizódban lévő személy küllemében megfigyelhető, hogy szívesen hord élénk színű, feltűnő ruhákat, mimikája élénk, mozgása gyors, fiatalabbnak hat a koránál.