Korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen beteg esetén

  • Korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen 
    • személy esetén, amennyiben az adott ellátás elmaradása súlyos vagy maradandó károsodást okozna, illetve
    • kiskorú esetén a háziorvosi, házi gyermekorvosi és a védőnői egészségügyi szolgáltatás
  • nem utasítható vissza.
     
  • Korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen személy esetén, amennyiben életfenntartó vagy életmentő beavatkozás visszautasítására kerül sor, és
    • van élő végrendelet (LIVING WILL), úgy az abban foglaltak alapján kell eljárni, azzal a kitétellel, hogy ha a beteg korábban (cselekvőképes állapotában) rendelkezett arról, hogy nem újraélesztendő, de nem volt idő megvizsgálni, hogy van-e élő végrendelete: a később személyesen tett nyilatkozatát kell alapul venni (személyes nyilatkozat hiányában az életfenntartó/életmentő beavatkozásba való beleegyezést vélelmezni kell);
    • nincs élő végrendelet, törvényben meghatározott sorrend alapján az alábbi személyek döntenek az ellátásról:
      • a beteg törvényes képviselője (kiskorú szülője, gyámja, nagykorú gondnoka is), ennek hiányában
      • a beteggel közös háztartásban élő, cselekvőképes
        • házastársa vagy élettársa, ennek hiányában
        • gyermeke, ennek hiányában
        • szülője, ennek hiányában
        • testvére, ennek hiányában
        • nagyszülője, ennek hiányában
        • unokája;
      • az előzőekben felsorolt hozzátartozója hiányában a beteggel közös háztartásban nem élő, cselekvőképes
        • gyermeke, ennek hiányában
        • szülője, ennek hiányában
        • testvére, ennek hiányában
        • nagyszülője, ennek hiányában
        • unokája;
      • ha nincs hozzátartozó, a beleegyezést vélelmezni kell, tehát a beavatkozást el kell végezni.
  • Ha a beteg nevében visszautasítják az életfenntartó beavatkozást, az csak a megfelelő feltételek fennállása esetén lehetséges:
    • valamennyi, a cselekvőképes személy visszautasításával kapcsolatos feltételnek teljesülnie kell (háromtagú orvosi bizottság), ezen felül
      • a háromtagú orvosi bizottság azt is megvizsgálja, hogy a helyettes döntéshozó a következmények tudatában hozta-e meg döntését ÉS
      • ezzel együtt az egészségügyi szolgáltató keresetet indít a beleegyezés bíróság általi pótlása iránt
      • tehát a bíróság arról dönt, hogy a beteg érdekeit szem előtt tartva melyiket veszi figyelembe: a törvényes képviselő/hozzátartozó visszautasításra vonatkozó nyilatkozatát vagy az egészségügyi szolgáltató kérelmét az ellátásba történő beleegyezés pótlására;
      • a kezelőorvos a bíróság jogerős határozatának meghozataláig köteles a beteg egészségi állapota által indokolt ellátásokat biztosítani,
      • közvetlen életveszély esetén a szükséges beavatkozások elvégzéséhez bírósági nyilatkozatpótlásra nincs szükség.
Legutóbb frissítve: 2021. 09. 29. 13:23