Dr. Zsuga Judit, egyetemi tanár
Kutatással kapcsolatos tervek: következő időszakban tudományos elképzelései elsősorban a megerősítéses tanulás proaktív modelljének kiterjesztését célozzák meg. A következő időszak nagy szakmai kihívása a funkcionális mágneses rezonancia imaging (fMRI) vizsgálatok végzésének elsajátítása és ezen keresztül a megerősítéses tanulás proaktív modelljének klinikai validálása lesz. Ennek kereteit a NAP 2.0 projekt adja, melynek költségvetésében az fMRI vizsgálatok fedezete rendelkezésre áll. Az fMRI vizsgálat lehetővé teszi elméletünk klinikai validálását egészséges és depresszív hangulatzavarral küzdő személyek bevonásával. A hangulati élet befolyásolására kognitív technikát (tudatos jelenlét - mindfulness - kezelés) vagy farmakoterápiát alkalmazunk. A hipotézis szerint a modell alapú és a modell-független megerősítéses tanulás különböző funkcióit biztosító neurobiológiai struktúrák azonosíthatóvá válnak a Bellman egyenlet (és modell-független változatai) valamint a task fMRI-vel szerzett adatok kombinálásával. Ily módon lehetőség nyílhat betegségspecifikus markerek azonosítására is. A betegség-markerek korrelációja biológiai, viselkedési és életminőségi változásokkal új terápiás targeteket tárhat fel.
Dr. Frecska Ede, klinikaigazgató egyetemi docens
Vizsgálatai elsősorban a pszichiátria biológiai, főként farmakológiai oldalára irányulnak, de kiterjednek a pszichoszociális vonatkozásokra is. Negyven éves tudományos munkásságának első felében a major pszichiátriai kórképek (úm. szkizofrénia és affektív zavarok) patomechanizmusát és farmakológiai kezelését kutatta. Ezt az érdeklődését továbbra is fenntartotta elsősorban a klinikai vizsgálatok vonalán. Tudományos érdeklődése fókuszába húsz éve kerültek a korábban huzamosan perifériára szorult hallucinogén anyagok, amelyek az utóbbi tíz évben egyre inkább a pszichofarmakológia főáramlatába tartoznak és az exponenciálisan növekvő nemzetközi vizsgálataik paradigmaváltást ígérnek a pszichofarmakoterápiában. Pszichológus végzettségének köszönhetően hangsúlyozza a farmakoterápia pszichoterápiával való kombinálását (pl. pszichedelikum által facilitált pszichoterápia) és a spirituális dimenzió fontosságát is hangoztatja a hagyományos technikával terápiarezisztensnek mutatkozó kórképek (szerfüggőség és posztraumás stressz zavar) kezelésében. Az utóbbi tíz évben, a DE-n elindított vizsgálatainak témáiban (a szigma receptorok, mikrobióta, növényi hatóanyagok és krónikus szisztémás gyulladás jelentősége neuropszichiátriai kórképekben) az elsők közé tartozik a honi pszichiátriában. Leginnovatívabb kutatásai az endohallucinogénnek tekintett trace-amin dimetiltriptamin iszkémiás-reperfúziós károsodás csökkentő hatását vizsgálják szervtranszplantációban, sztrókban, generalizált agyi iszkémiában és miokardiális infarktusban. Plenáris előadó a Magyar Pszichiátriai Társaság vándorgyűlésén.
Dr. Morvai Szabolcs, tanársegéd
A Nemzeti Agykutatási Program keretein belül a Antidepresszív farmakoterápiában és transzkraniális mágneses stimulációs kezelésben részesülő depressziós betegek kognitív funkcióinak vizsgálata című PhD munkája során kidolgozta a TMS kezelés protokollját és elsajátította az eszköz kezelését. TUKEB engedély birtokában a magyar közellátásban elsőként tette lehetővé ezen gyógyító eljárás igénybevételét. A kutatás során arra próbál fényt deríteni, hogy a magasdózisú benzodiazepin szedése hogyan befolyásolja a TMS kezelés hatásokát. Korábban ezt a témát vizsgáló publikáció még nem jelent meg, ugyanakkor a téma nagy jelentőséggel bír, tekintve a benzodiazepin származékok széles körű elterjedtségét a pszichiátriai betegpopulációban. A kutatás eredményeit összefoglaló angol nyelvű cikk elkészítése folyamatban van, a kéziratot külföldi, lektorált folyóiratnak tervezi beküldeni. A munka elkészültét a jelölt COVID-19 pandémia alatt betöltött betegellátási feladatai hátráltatták. A TMS kezelés aktuális kérdéseit angol nyelven, impakt faktoros, magyar folyóiratban, első szerzős cikkben foglalta össze 2016.-ban. A jelölt Magyarországon első alkalommal végzett intravénás ketamin beadást OGYEI engedély alapján terápiarezisztens depresszióban szenvedő betegnek. A kezelést az általa vezetett Innovatív Pszichiátriai Részlegen a Kenézy Gyula Kórház Felnőtt Pszichiátriai Osztályán rutin eljárássá fejlesztették. Az eljárást magyar nyelvű, lektorált, impakt faktoros cikkben ismertette a hazai szakemberekkel. A ketamin mint pszichofarmakon alkalmazásra került terápiarezisztens obszcesszív-kompulzív zavarban is, ezt az eljárást a szakirodalom szerint korábban csak az Egyesült Államokban próbálták ki. Kutatási eredményeiről rendszeresen beszámolt a Magyar Pszichiátriai Társaság Kongresszusain, az Idegtudományi Doktori Iskola Szimpóziumain, valamint CME szinten tartó továbbképzésein.
Dr. Szerdahelyi Bence, tanársegéd
Kutatási területe alapvetően a férfi típusú (externalizáló) depressziós tünetek megélésnek különböző aspektusait tekinti át. Mivel a depresszió megjelenéséhez számos demográfiai (pl. kor, családi állapot) és pszichológiai tényező (pl. életminőség, jóllét, társas támogatás), továbbá a fizikális és mentális egészségi állapot egyaránt befolyásolja, így egy átfogó, számos területre kiterjedő kutatást végez. A kutatás több részletben történik, a részvétel önkéntes és anonim.
Kutatása első fontos része a hazai és nemzetközi terápiás lehetőségek és ajánlások összehasonlítása. Lényeges annak a felmérését, hogy a depresszió esetében az externalizáló tünetcsoportot, mekkora és milyen mértékben tartalmazzák a jelenleg aktuális terápiás irányelvek, valamint, hogy mennyire elterjedtek a férfiak mentális egészségére specializálódott szolgáltatások. A második kutatásban szerepet kap a disszimulációs válaszadási tendenciák feltárása. A kutatásban az egészséges kontroll személyek, illetve major depresszív zavarban szenvedő kliensek válaszadási jellemzőiről gyűjt adatokat, összevetve azt, az implicit asszociációk szintjén mérhető jellemzőikkel. A harmadik kutatásban a depresszió, az addiktológiai problémák, a különböző megküzdési mechanizmusok és az agresszív magatartás megjelenését vizsgálják. Korábban nem készült átfogó leíró jellegű vizsgálat Magyarországon major depresszív zavar és a különböző addiktológiai problémák (szerhasználati zavar és viselkedési addikciók) diagnózisokkal kezelt személyek demográfiai adatairól. Ezt a hiányt igyekszik pótolni a vizsgálat. A kutatás negyedik részében olyan férfi klienseket vizsgálnak, akik korábban öngyilkossági kísérletet követtek el.
Kutatás hosszabb távú célja egy olyan digitális platformon működő online szűrőeszköz kifejlesztése, amely a mainál hatékonyabban lenne képes a depresszióra/öngyilkossági veszélyre magas kockázattal rendelkező személyeket felismerni az átlag populációban, az alapellátás keretei között.
Dr. Móré E. Csaba, tanársegéd kutatási területei:
Egészségügyi gazdaságtan
Egészségmarketing és PR szerepe a mentális egészség prevenciójában és rehabilitációjában
Szervezeti team-építés módszertana és gyakorlati megvalósítása
A pszichiátriai betegségben szenvedők diszkriminációjának mérséklése a korszerű felvilágosítás eszközeivel, ismeretterjesztéssel a média bevonásával
Adherencia biológiai és pszichológiai markereinek vizsgálata
Pszichoszomatika – komplex – integratív medicina
Interdiszciplináris pszichiátria – mikrobiota kutatás
Az irisin/BDNF tengely kapcsolata a cirkadián ritmus szabályozásával és ennek jelentősége néhány kórkép patomechanizmusában
Dr. Kovács Attila, tanársegéd kutatási területe:
Dimetiltriptamin élettani hatásai és hatékonyságának vizsgálata az ischaemiás reperfúziós károsodás mérséklésében.
Szorongásos zavarok ellátásának kognitív és viselkedésterápiás megközelítése.
Megosztott döntéshozatal hatékonyságának vizsgálata a pszichiátriai ellátásban.
Diszkontinuációt követő kimeneteli események vizsgálata bipoláris affektív zavarokban.