Kutatási tevékenységek - Laboratóriumi Medicina | KLINIKAI KÖZPONT

Tudományos kutatás

• A Laboratóriumi Medicina Intézet kutatási tevékenysége 4 évtizedes hagyományokra tekint vissza. A hemosztázis biokémiai vizsgálatának alapjait intézetünkben még Muszbek László professzor rakta le az 1970-es évek végén, és ezen a területen folyamatosan színvonalas kutatás folyik napjainkig. Nemcsak a véralvadás humorális komponenseinek, hanem a thrombocyták szerepének vizsgálata thrombotikus vagy vérzéses állapotokban is intenzív kutatás tárgya. Szintén hasonlóan hosszú múltra tekintenek vissza a hemato-onkológiai és onkológiai projectjeink is, melyek alapvetően áramlási citometriás és molekuláris biológiai vizsgálatokat foglalnak magukba. Önálló területté nőtte ki magát a genetikai betegségek vizsgálata, és kb. 15 évvel ezelőtt indultak el az immunológiai tárgyú kutatási projektjeink, amelyek a Regionális Immunológiai Laboratórium becsatlakozásával 2014-ben új lendületet vettek. Az Intézet jellegéből adódóan a kutatási projektek egy jó része klinikai kutatás, ahol különböző betegcsoportokon végzünk el laboratóriumi vizsgálatokat, másrészt - nem ritkán - egy-egy rutin diagnosztikai kérdés bontható ki és fejleszthető tovább önálló vizsgálattá és színvonalas publikációvá. Ugyanakkor nem elhanyagolható azon témák száma sem, ahol alapvető biokémia vagy kórélettani mechanizmusok tesztelése a vizsgálódásunk célja.
• Az Intézet kutatási infrastruktúrája jelentősen fejlődött az elmúlt 10 év során. Az In vitro Diagnosztikai épületbe költözés kapcsán három dedikált kutatólaboratórium került kialakításra, és részben Intézeti részben különböző pályázati forrásokból összesen 4-6 analitikus/asszisztens kolléganő/kolléga került alkalmazásra, akik az Intézetben folyó kísérletes laboratóriumi munka bázisát jelentik a mai napig. Az új épületbe való költözéssel együtt jelentős műszerfejlesztésre is sor kerülhetett. Ekkor szereztük be a Fluoroskan Ascent fluoreszcens/lumineszcens ELISA olvasót, több DNS izoláló robotot, egy 10-fluoreszcens csatornával rendelkező áramlási citométert, egy új Sanger szekvenálót és egy MALDI-TOF készüléket, amely később a mikrobiológiai diagnosztika és kutatómunka alapműszerévé vált. Ebben az időszakban teremtettük meg az újgenerációs szekvenálás műszeres hátterét is egy Roche Junior készülék beszerzésével, amit újabban egy MiSeq készülék váltott fel. A későbbiek során több pályázat is segítette a műszerpark további fejlesztését.
• Egy NKTH által támogatott pályázat (TECH-09-A1-2009-0113 mAB-CHIC) kapcsán 2009-ben szérum biobank került kialakításra onkológiai betegek mintáiból, és egy Evidence Investigator biochip olvasó és értékelő műszer került beszerzésre. 2012-ben a TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0025 (Molekuláris Onkológia) pályázat támogatásával egy új sejtlaboratóriumot alakítottunk ki, ahol primer sejttenyészeteken és folyamatosan fenntartott sejtvonalakon tudunk kísérleteket végezni. Ugyanebben az évben saját erőből szereztünk be a egy Cytomics FC-500-as áramlási citométert, majd egy négycsatornás Sanger szekvenáló került az Intézetünkbe 2016-ban. Ezek mellett, természetesen a kutatási projektek a speciális rutin részlegek műszerparkjára is támaszkodhatnak (PCR készülékek, elektroforézis berendezések, LightCycler 480 RQ-PCR készülék, BD FACSCanto II és BC Navios áramlási citométerek, HPLC készülékek, ELISA automaták, Fluoreszcens mikroszkópok).

4 kutatócsoport

• 2011-től az Intézeti kutató munka dedikáltan 4 kutatócsoport köré szerveződik.

Celluláris Hemosztázis csoport

• A Kappelmayer János professzor által vezetett "Celluláris Hemosztásis" csoport a véralvadás sejtes elemeinek vizsgálatát tűzte ki céljául. Munkájuk során a thrombocyták aktiváció (thrombotikus és gyulladásos stimulálás) hatására bekövetkező változásait tesztelik (sejtfelszíni P-szelektin-, CD40L-expresszió), elemzik a thrombocyta-leukocyta interakció jellemzőit, a "coated-platelet" és mikropartikula képződés mértékét. Megvizsgálták különböző foszfatáz inhibitorok hatását is ezekre a folyamatokra. Tesztelték a thrombocyta aktivációt ex vivo modellekben is, olyan mintákat vizsgálva, amelyek fokozott thrombosis hajlammal jellemezhető betegektől származtak (diabetes, stroke, koronária betegség).
• Összefüggéseket írtak le a thrombocyta aktivációs markerek és bizonyos genetikai polimorfizmusok, illetve a betegségek aktivitása és klinikai jellemzői között. Ebben a csoportban állatkísérletes modelleket is alkalmaztak - PSGL-1 KO egér -, mellyel a P-szelektinnek és ligandjának szerepét vizsgálták a trombus képződésre és a csontvelői sejtek mobilizációs folyamatainak jobb megértésére. Legújabb projektjük az anti-foszfolipid antitestek hatását vizsgálja a véralvadás humorális és celluláris komponenseire különböző kísérletes rendszerekben. Nemrégiben indult el egy másik új munka is, a Nagy Béla adjunktus által irányított mikroRNS vizsgálatok, melyben a miRNS változások és a thrombocyta funkciók közötti összefüggéseket tárják fel különböző kórképekben.

Veleszületett betegségek

• A Balogh István docens által vezetett "Veleszületett betegségek" munkacsoport örökletes genetikai kórképek molekuláris hátterét kutatja. A betegségeket okozó elváltozásokat molekuláris, biokémiai és epidemiológiai szinten vizsgálják és karakterizálják. A kutatómunka - a betegségek jellegéből adódóan - a klinikus kollégákkal szoros együttműködésben történik, több területen is regionális és országos szintű kooperáció zajlik. A vizsgált monogénes betegségek: cisztás fibrózis, monogénes diabetes, a policisztás vesebetegség recesszív formája, Smith-Lemli-Opitz (SLO) szindróma, örökletes szemészeti megbetegedések, női- és férfi infertilitás, a szexuális differenciáció rendellenességei, primer immundeficienciák, veleszületett szívbetegségek, csontrendellenességek, Prader-Willi és Angelman szindróma, illetve egyéb ritka, monogénes betegségek. A terület robbanásszerű fejlődésen megy át jelenleg az újgenerációs szekvenálási technológia fejlődésével és árának folyamatos csökkenésével. A genetikai tesztelés teljes vertikuma elérhető, a célzott szekvenálásoktól, MLPA vizsgálatokon keresztül a génpanel és teljes exom szekvenálással bezárólag. A funkcionális analízis RNS és fehérjeszintű vizsgálatokat foglal magába, mind ex vivo, mind rekombináns rendszerek felhasználásával.

Leukémia sejtbiológia

• A "Leukémia sejtbiológia" csoport vezetője Hevessy Zsuzsanna docens. Fő érdeklődési területük a hematológiai malignómák diagnosztikáját nagymértékben elősegítő leukémia-asszociált - sejtfelszíni és sejten belüli - immunfenotípus eltérések leírása és tesztelése különböző hemato-onkológiai kórképekben. Nagy jelentőségű felismerésük az elmúlt évekből a blast sejtekben jelenlévő XIII-as véralvadási faktor A alegységének prognosztikai jelentősége akut myeloid és lymphoid leukémiák kimenetelében. Intenzív kutatás tárgya a munkacsoportban a kemoterápia rezisztencia kialakulásáért felelős mechanizmusok vizsgálata. Több magyarországi centrumot is magában foglaló kutatást végeztek nemrégiben, melynek során az MDR1, PgP, MRP1 és BCRP pumpák funkcionális és klinikai vizsgálata történt meg AML-es és CLL-es betegek mintáin. Önálló kutatási irány a daganatos őssejtek azonosítása aldehid dehidrogenáz aktivitásuk alapján és ezek jellemzése különböző hematológiai malignómákban. Végül intenzív kutatás tárgya a leukémiás sejtek citogenetikai abnormalitásai és az immunfenotípusuk közötti összefüggések tisztázása is.

Immunológia

• Az "Immunológia" csoport munkáját Antal-Szalmás Péter docens vezeti, meglehetősen szerteágazó kutatási területeket összefogva. A legrégebbi kutatási projekt az autoimmun betegségekhez társuló, a veleszületett immunrendszer mintafelismerő receptorait érintő változásoknak a vizsgálata, különös tekintettel a CD14 molekulára és a Toll-like receptor család elemeire. A természetes immunitás komponenseinek a vizsgálata történik a cirrhosishoz társuló fertőzések kimutatását és predikcióját célzó, jelenleg is zajló sikeres program során is. A szérum biomarkerek mérése mellett genetikai faktorok vizsgálata is történik ezen munka kapcsán. Egy innovatív projekt is köthető az infekció-immunitás tárgyköréhez. A munkacsoport olyan antimikrobiális hatású fúziós fehérjéket állított elő, amelynek egyik fele egy mintázatfelismerő receptor ligand kötő-doménja, míg a másik az IgG molekula, effektor funkciókat ellátó Fc része. Ezen molekulák generalizált opszoninként fejthetik ki antimikrobiális hatásukat. Újonnan induló kutatási téma új betegség-specifikus autoantitestek és ezek antigénjeinek azonosítása és tesztelése különböző autoimmun kórképekben, illetve az autoimmun diagnosztikát fejlesztő új metodikák tesztelése és evaulálása. Az immunológia tárgyú projektek mellett a munkacsoportnak onkológia témájú kutatásai is voltak/vannak.
• Ezek közül az egyik új terület a genetikai és biokémiai markerek tesztelése hemato-onkológiai kórképekben illetve szolid tumorokban, valamint a sporadikus és familiáris vastagbél daganatokhoz társuló genetikai eltérések vizsgálata. Az immunológiai és onkológiai kutatások között a hidat egy innovatív projekt jelenti, melynek során a BioSytems International Kft-vel együtt egy mAb alapú plazma proteom profilírozására alkalmas chip került kifejlesztésre, és ennek tesztelése történt meg, illetve zajlik jelenleg is különböző rákos betegek plazma mintáin.